Üdvözlet!

Köszöntök minden ide tévedő látogatót! Remélem megtalálja amit keres, vagy más, érdekes témát! Kellemes nézelődést kívánok!

2013. május 20., hétfő

A Hatvan- Miskolc- Sátoraljaújhely vasútvonal


A (Budapest–) Hatvan-Miskolc-Sátoraljaújhely-vasútvonal a MÁV 80-as számú, részben 25 kV 50 Hz-cel villamosított és részben kétvágányú fővonala. A nemzetközi törzshálózat tagja. A korábban épített Budapest- Hatvan- Salgótarján- Ruttka fővonal Hatvan állomásából ágazott ki és a már meglévő Miskolc-Tiszai pályaudvarba csatlakozott be. Innen párhuzamosan vezetett a Miskolc- Nyíregyháza fővonallal Mezőzombor állomásig, ahol Észak felé fordulva a Bodrog-völgyében vezet Sátoraljaújhelyig.

A 80-as vasútvonal egy vasúti térképrészleten.


Története

A Magyar Északi Vasút 1867-ben megépíttette a Pest-Hatvan-Salgótarján vasútvonalat.  A következő években elkezdték megépíteni a Hatvan és Miskolc közötti szakaszt is, mivel ekkor a MÁV-nak nem volt saját vonala Miskolcra. Az 1859-ben a Tisza-vidéki vasút által átadott vasútvonal Debrecen- Nyíregyháza- Szerencs felől érte el a borsodi vármegye székhelyét. Ez nagy kerülőt jelentett a Fővárosból nézve, ezért döntöttek a Hatvanból kiinduló vonal megépítése mellett. A munkákat el is kezdték és 1869-70-ben el is készült a teljes fővonal. Amikor 1860-ban a Tisza-vidéki vasút átadta a Miskolc- Kassa vonalat is, a borsodi vármegye székhelye már kezdett csomóponttá válni. 1871-ben a Magyar Északkeleti Vasút megnyitotta Szerencs–Sátoraljaújhely vonalát. A vasútépítés idején Sátoraljaújhelyen nagy izgalmakat keltett a pályaudvar elhelyezése, mert az építtető vasúttársaság és az állam az indóház helyét máshová javasolta, mint ahová az újhelyiek óhajtották. A vasútvonal folytatása Sátoraljaújhelytől Ungvárig 1872-ben készült el.
 A vonalat 1911 óta Gödöllőtől HÉV-vonal is összeköti a fővárossal.
A vonalat alapvetően három részre lehet felosztani: a 80a számú Budapest-Hatvan elővárosi vonalszakaszra, a Hatvan-Miskolc-Szerencs-Sátoraljaújhely törzsrészre, valamint a pár éve a menetrendekben is a 80-as vonal részeként feltüntetett, régebben 100c számmal szereplő Szerencs-Mezőzombor-Nyíregyháza vonalra. A vonal legnagyobb állomása (a kiinduló Budapest Keleti pályaudvart nem számítva) Miskolc-Tiszai pályaudvar, melynek fogadóépülete 1901-ben épült Pfaff Ferenc tervei alapján, eklektikus stílusban. Nevét onnan kapta, hogy Miskolcot a Tiszavidéki Vasút pályája kötötte be az országos hálózatba.
A vasútvonalon Hatvan és Vámosgyörk között 1958-ban csinálták meg a hézagnélküli vágányépítést. Az 1950-es évek végén elkezdték a vonal villamosítását is 25 kV 50 Hz feszültséggel. A munkálatok elhúzódtak a '60-as évek közepéig, így még gőzösök vontatták a vonatokat. Az újonnan beszerzett M61 sorozatú Nohabok is gyakran jártak a vonalon például a Tisza expresszel.
 A 80-as számú vasútvonal Budapesttől Mezőzomborig kétvágányú, villamosított. Az eredetileg két külön vonalnak épített Szerencs-Sátoraljaújhely és Szerencs-Nyíregyháza vonalszakaszok egymás mellett futnak Szerencstől Mezőzombor állomásig, ahol szétválnak: előbbi északkeleti irányba, utóbbi pedig keleti-délkeleti irányba fut tovább.
A vonal Budapest-Keleti pályaudvar és Hatvan közötti szakaszát 1956-ban, a Hatvan és Füzesabony közötti szakaszt 1961-ben, a Füzesabony és Miskolc-Tiszai Pályaudvar közötti részt 1962-ben, a Miskolc és Mezőzombor közötti vonalszakaszt pedig 1966-ban, a Szerencset Nyíregyházával összekötő vasútvonallal együtt villamosították. Azonban hiába lett kiépítve a felsővezeték Budapest és Miskolc között már az 1960-as évek elejére, még alapvetően gőzmozdonyos üzemet kellett folytatni, mivel nem állt rendelkezésre a MÁV-nál megfelelő számú villamosmozdony. Ezt orvosolták az 1963-tól nagy számban gyártott és beszerzett V43-as villanymozdony-sorozattal.
 Villamos alállomást létesítettek Budapesten, Hatvanban, Füzesabonyban, Nyékládházán és Szerencsen.
 A (Budapest-) Hatvan- Miskolc- Sátoraljaújhely vonal életében az 1987-ben elvégzett hatvani állomás átépítése hozott fordulatot. Ugyanis Hatvan állomásról Miskolc felé kijárni csak kitérő irányban lehetett, mert ekkor még a korábban megépített salgótarjáni vonalra volt egyenes kijárás. Ez lassította a forgalmas fővonal forgalmát. A trianoni határ, valamint a kisebb forgalom nem tette indokolttá, hogy továbbra is a kevésbé iparosított Salgótarján felé lehessen Hatvanon áthaladni, ezért a jóval iparosodottabb Miskolc irányába építik ki az egyenes áthaladást. Hatvan állomása korszerű peronokat és aluljárót kapott ekkoriban.
A '90-es évek elején Pécel és Isaszeg között végeztek vágány és alj cseréket. Ide 54 kg/fm tömegű síneket, és LW típusú vasbetonaljakat építettek be.

A Tiszai pályaudvar

Az épület műemlék, utoljára 2003-ban újították fel, megtartva az eredeti kinézetet és hangulatot. A felújítás során többféle módon akadálymentesítették, például a vakok számára a padlón vezetőcsíkokat létesítettek. Az épület mellett a közösségi közlekedés megállóit és a peronokat aluljáró köti össze. A homlokzatán látható évszámok az állomás 1859-es létrejöttére, az épület 1901-es elkészültére, valamint a 2003-as utolsó felújításra utalnak. A Fogadóteremben érintőképernyős idegenforgalmi és utastájékoztató terminál található.


A Tiszai pályaudvar utcai homlokzata egy korabeli képeslapon.
(Forrás: vasutallomasok.hu)


A biztosító berendezés:

 A vasútvonal állomásain többnyire DOMINO 55 típusú biztosító berendezések üzemelnek, amelyek kapcsolódnak a miskolci Központi Forgalom Ellenőrzési (KÖFE) központhoz. A többi állomáson általában Siemens-Integra berendezés üzemel Gödöllő, Aszód, Tura, Isaszeg). Hatvan állomáson a legkorszerűbb berendezést helyezték üzembe, ez a Dominó 70-es. A nyíltvonalak önműködő biztosított térközjelzőkkel felszereltek, a jelfeladás kiépített. Mezőzombor állomás a Mezőzombor-Nyíregyháza KÖFI-hez (Központi Forgalom Irányítási Központ) csatlakozik. Mezőzombortól az országhatárig állomásköz szerinti követési rend van érvényben, az állomások nem biztosítottak (kulcsazonosítós biztosító berendezés üzemel).


Vámosgyörk eredeti állomásépülete egy képeslapon.
(Forrás: vasutallomasok.hu)


Bodrogkeresztúr állomásépülete ma.
(Fotó: Szente-Varga Domokos)

Nyékládháza vasútállomása manapság.
(Fotó: Cseke Zoltán)


Sátoraljaújhely állomás impozáns felvételi épülete.
(Forrás: vasutallomasok.hu)




Jelen és jövő:

2012 végére elkészült a Mezőzombor-Bodrogkeresztúr állomásköz átépítése 54 kg/fm, hézagnélküli kivitelben, részben a 100-as vonal átépítése során visszanyert anyagok felhasználásával. A sebesség emelése azonban nem történt meg. Idén készítik el a Bodrogkeresztúr-Sátoraljaújhely közötti vasúti pálya 100 km/h-ra történő átépítésének terveit, emiatt csúszik a pálya átépítése 2015-re.
A hírek szerint 2013-ban elkezdik a Hatvan- Miskolc vonalszakasz átépítését 160 km/h sebességre, amely már régóta váratott magára. Bizonyos elméletek szerint ezt a munkát a hegyeshalmi (1) vonal átépítése után közvetlenül el kellett volna kezdeni, hogy az Ukrajna felől Bécs felé tartó forgalmat ide lehessen terelni, és ne Szlovákián át haladjon ez a tranzitforgalom.
Jelenleg nagy problémát jelent a személyszállításban, hogy Rákos és Bp. Keleti pályaudvar között kicsi az áteresztőképesség, mert közös a pálya a 120a jelzésű Bp.- Szolnok vonallal. A két vonal személyvonat forgalma túl nagy az irányonkénti egy vágánynak.

Sárospatak eredeti állomása.
(Forrás: vasútállomások.hu)




M41 2152 személyvonatával Bodrogolaszi megállóhelyen 2011 május.
(Fotó: Neumann István)

Járművek:

Kezdetben a MÁVAG-ban gyártott fővonali gőzmozdonyok jártak ezen a vonalon. Leggyakrabban előforduló gőzmozdonyok a 324, 327, 328, 424-es sorozatok voltak. A Hatvan és Budapest között közlekedő személyvonatokat előbb 342-es, később 442-es sorozatú mozdonyok továbbították.
A vonal villamosított szakaszán jellemzően a V43-as villanymozdony-sorozat a meghatározó vontatási eszköz a személyszállításban, Szerencstől Sátoraljaújhelyig - jelenleg a gyorsvonatok esetében már Miskolctól - pedig az M41-es dízelmozdonyok a meghatározóak. Iskolaidőszakban pénteken és hétvégeken InterCity-forgalomban megjelennek a Siemens-gyártmányú Desiro dízel motorvonatok is. Teherszállításban a villamosított részen a V43-asok mellett a V63-as "Gigant" becenevű villanymozdonyok is számottevőek, de egyre több a magánvasúti mozdony is. A Rail Cargo Hungaria Taurusai Hidasnémeti-ig járnak. A nem villamosított szakaszon pedig az M62-es "Szergej" dízelmozdonyok is gyakran előfordulnak, melyeket Miskolc Vontatási Főnökség ad ki szolgálatra. A vonal mellett a következő állomásokon létesültek fűtőházak: Bp. Keleti pu; Rákos, Hatvan, Füzesabony, Miskolc-Tiszai pu; Szerencs, Sátoraljaújhely.



Nagyobb balesetek a vonalon:

 Az Atkár és Csány közötti vasúti gázolás a két település közti úton, 1992. január 7-én, a vasút 825. sz. szelvényében történt gázolás és ebből fakadóan bekövetkezett második baleset, egy gyorsvonat kisiklása volt. A balesetekben 6 fő halt meg, 11 fő sérült.
 A Csányról Gyöngyösre tartó autóbusz 14:10-re ért az Atkár és Hort-Csány települések között futó, 825. szelvényben lévő nyílt vonali közút-vasút szintbeli kereszteződéshez, amit figyelmen kívül hagyott. Az érkező tehervonat nagy sebességgel elgázolta az átjáróban tartózkodó autóbuszt, amelynek sofőrje gázadással próbált időben áthaladni. Az autóbusz 5 utasa a helyszínen életét vesztette, a busz sofőrje a hatvani kórházban hunyt el.
A tehervonat mozdonyvezetője rádión 14:11 időpontban jelentette a balesetet a miskolci menetirányítónak. Az ütközéstől a tehervonat első kocsija keresztbe fordult, a kétvágányú pálya másik vágányának űrszelvényébe került.
1 perccel az első baleset után az 594. számú, Sopron-Miskolc között közlekedő,118 km/h sebességgel haladó belföldi gyorsvonat belerohant a nyílt pályán veszteglő, keresztbe fordult és az űrszelvénybe érő első vasúti kocsijába. A V43 1024 számú villamosmozdony a szerelvényéről leszakadt, elhagyta a vasúti pályát, majd saját kereszt- és hossztengelyén keresztül átfordulva visszacsapódott az önállóan haladó személykocsikba, a kocsik oldalfolyosóit alaposan összerongálta, majd a mozdony a vasúti töltés mellett oldalára dőlve állt meg.
A vonat tíz kocsijából hét és fél kisiklott. A gyorsvonat mozdonyvezetője a roncsok alól kimászva, pályatelefonon 14:16 időpontban jelentette a kisiklást.
A V43 1024-es villanymozdonyt 1992 június 19-én selejtezték, később szétbontották.

A balesetben súlyosan sérült gép selejtezése után.
(Indafoto.hu)

 Az IC 500-as vonat balesete 2002. december 19-én 7 óra 25 perckor történt, Pécel és Isaszeg állomások között, az AS 276 számú fény és félsorompóval biztosított útátjáróban, ahol egy kombájnt szállító tréler akadt fenn. A vasúti átjáró a pálya íve és a domborzat miatt sem nevezhető teljesen sík átjárónak. A tréler ezért fennakadt az átjáróban, ami épp lezárult a közeledő vonat miatt. Az Inter City vonat vezetője észlelve a problémát azonnal vészfékezést alkalmazott, de a fékút túl rövid volt és a vonat az észlelés pillanatában 90 km/h sebességgel haladt, de az ütközés 78 km/h-val következett be. A mozdony (V43 1363) az eset után az 1-es, balesetet elszenvedett végével a két vágány között, míg a 2-es végi forgóvázával félig-meddig a pályán maradva állt meg. Az eset után kivonult az akkor még rákosi és a szolnoki daru is, a mozdonyt Lukas emelőberendezéssel és a szolnoki 1000-es daru segítségével helyezték vissza a pályára este 19 óra után.

A balesetet szenvedett V43 1363-as. Sajnos nem állították helyre!



A V43 1033 balesete:
 A Budapest Keleti V.F állagába tartozó, 1372 számú vonatot továbbító V43-1033 pályaszámú villamos mozdony a hatósági vizsgája (1966.július.1) után alig 1 hónaposan, a villamosítás alatt álló Miskolc - Nyíregyháza-Északi kitérő - Záhony vonalszakasz elkészült részén, 1966.július 30-án, 01:12-kor Bőcs - Taktaharkány állomások között, Tiszalúc megállóhely közelében a 4-es számú térközőrhelynél feltartóztatott 2364 számú tehervonatba nagy sebességgel beleütközött. Az esemény következtében a V43-1033 pályaszámú gép jelentősen megsérült, továbbá tetemes anyagi kár keletkezett a pályában, a két vonatban, sőt halálos áldozata is volt, a 2364-es tehervonat végén közlekedő szolgálati kocsiban(?) 1 személy meghalt, kettő másik súlyosan megsérült.



(A település ismertető ennél a leírásnál a nagy terjedelme miatt elmarad! Aki kíváncsi a települések látnivalóira, az keresse fel a hu.wikipedia.org oldalt!)
 
Forrás: wikipedia.org
          - saját feljegyzések
          - 150 éves a Magyar Vasút

atidas

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése