Üdvözlet!

Köszöntök minden ide tévedő látogatót! Remélem megtalálja amit keres, vagy más, érdekes témát! Kellemes nézelődést kívánok!

2013. április 30., kedd

Ipolyság- Balassagyarmat vasútvonal

 
 Az Ipolyság (Sahy)- Balassagyarmat vasútvonal egy vágányú, nem villamosított vasútvonal lenne. Sajnos 1963-tól egy 6,3 km-es szakaszát elbontották Drégelypalánk és Ipolyság (Sahy) között. Az elbontást a közlekedési minisztériumban rendelték el. Ez volt az első vasútvonal, ami bekapcsolta Nógrád vármegye egykori székhelyét Balassagyarmatot az ország vérkeringésébe.

A vasútvonal egy 1914-es vasúti térképen
(Forrás: http://www.vasutallomasok.hu/terk/MAVterkep.jpg)




 Története:


1884-ben az OMÁVT (Osztrák-Magyar Államvaspálya Társaság) engedélyt szerzett és megépítette a Párkány- Csata vasútvonalat. Ennek elkészülte után az építkezést tovább folytatták Ipolyság felé 1886-ban. Az akkori balassagyarmati közgyűlés elérkezettnek látta az időt, hogy városukat vasútvonalhoz juttassák és megszavazták az építéshez szükséges támogatás összegét. Akkoriban vita volt a két vármegye között, hogy a Hont vármegyében építendő szakaszt is a Nógrád vármegyeiek fizessék. De végül sikerült egyességre jutni, és
az Ipolyság-Balassagyarmat vonal ünnepélyes megnyitását 1891. augusztus 11-én megtartották. Az állomásokat és a megállóhelyeket is ekkor adták át Hont, Drégelypalánk, Ipolyvece, Dejtár és Ipolyszög települések mellett.
Balassagyarmaton víztornyot építettek az állomáson, hogy a gőzmozdonyok vízkészletét pótolni tudják.


Bcmot 397 Drégelypalánk és Ipolyvece között nosztalgia vonatként.
(kép: Takács Bence/ benbe.hu)




Az I. világháború és Trianon:

1914-ben kitört az első világháború, de a vasútvonalra nem jelentett igazi veszélyt, mert a hadműveletek messze földön zajlottak. 1918 őszén az Osztrák-Magyar Monarchia elveszítette a háborút. 1919-ben a Felvidéket megszálló Cseh légionáriusok a demarkációs vonalnak kijelölt Ipoly folyót január 15. hajnalán átlépték és elfoglalták Balassagyarmatot, valamint több bal parti települést is. Az újonnan szerveződött Csehszlovák állam nyíltan magáénak követelte az egész Ipoly-völgyében húzódó vasútvonalat Ipolyság és Losonc között. A magyar polgárok és katonák 1919 január 29-én egy napig tartó harcot követően kiűzték Balassagyarmatról a megszállókat, a következő napokban a katonaság a többi településről is kiverte a cseheket, így Hont és Ipolytarnóc közötti vasútszakasz ismét magyar kézen volt.
A határszabászok szerencsére figyelembe vették a magyar nép kivívott akaratát és meghagyták az Ipoly folyót határ folyónak, de ezzel egy fontos vasúti kapcsolatot osztottak ketté, nem számolva a következményekkel. 
A békeszerződésben meghúzott határ az vasútvonalat Ipolyság és Hont között szelte át.
A békeszerződés értelmében a csehszlovák szerelvények Ipolyság és Losonc (Lucenec) között Balassagyarmaton keresztül a MÁV vonalán, ún. passage-forgalomban közlekedtek, ráadásul úgy, hogy magyar utasok is igénybe vehették ezeket. A Csehszlovák vasút a szerelvények közlekedését spontán módon végezte, ezért 1924-ben a MÁV tárgyalást kezdeményezett, melynek a vége az lett, hogy a szerelvények menetrendszerűen közlekedtek a vonalon.  Az átmenő forgalom azonban a MÁV vonal pályaállapotának romlása miatt 1927-ben leállt. A MÁV-nak a rossz állapotú pálya is megfelelt, mert azon kis tengelyterhelésű járművek közlekedtek.


A II. világháború után:
1944 nyarán a Mustangok szolgálatképtelenné lőttek egy vonatot Drégelypalánk térségében. Szerencsére a visszavonuló német csapatok nem tettek nagy kárt a vonalban.
1945-ben a harci cselekmények után nem indították újra a forgalmat Drégelypalánk és Ipolyság között. A pályát az évek során lassan benőtte a gaz.
1963-ban közlekedési minisztérium rendelete alapján felszedték a síneket az észak-déli és kelet-nyugati vasúti tengelyek csomópontját képező, 6,3 kilométer hosszú Drégelypalánk-Ipolyság vasútszakaszon. A megmaradt Drégelypalánk- Balassagyarmat szakasz 1945-óta a Vác- Balassagyarmat vonal részét képezi.
 



Ipolyság (Sahy) állomása manapság. Határállomás is lehetne!
(Kép: atidas)



A jövő:
A határ két oldalán élők közel húsz esztendős óhaja az Ipoly- völgyi vasút feltámasztása. Ezért mindig van valamilyen civil szervezet vagy fórum ami a visszaállítást szorgalmazza.

A vasútvonal jövője a politikai érdekekkel kapcsolódik össze, és amíg a parlamentben nem döntenek erről, addig sajnos csak álom marad a Drégelypalánkra begördülő szlovák vonat.
Készítettek már számos hatástanulmányt, hogy mi lenne, ha megépülne a hiányzó szakasz. Mind-mind bebizonyította, hogy nem csak az Ipoly, és a nógrádi térséget lendítené fel, de a globális teherforgalomra hatással lenne, mert jelentős rövidítést lehetne megvalósítani a visszaállítással. Amint azt egy 2010-ben kiadott Új Szó nevű szlovákiai napilap is megírta, a szlovák vasút igény tartana az "Ipoly-völgyi vasútra".



MÁV-S Bzmot 243 személyvonattal érkezik Ipolyszög mh-re.
 (Fotó: Takács Bence/benbe.hu)


Forrás:  Vasutak az Ipoly vidékén (Ipoly füzetek 3.) Fodor I. és Kelemen Z.
vasutallomasok.hu
 http://www.c3.hu/~levego/9903/990310a.htm (Fodor Illés)
a képek a www.benbe.hu-ról származnak.
 

  

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése