Üdvözlet!

Köszöntök minden ide tévedő látogatót! Remélem megtalálja amit keres, vagy más, érdekes témát! Kellemes nézelődést kívánok!

2013. február 28., csütörtök

Párkány- Csata- Léva vasútvonal


Története
A vasútvonal két részben épült meg: először a Párkány- Csata szakasz, amit 1885 június 1-én adtak át, majd később a Csata- Léva szakasz, amit 1887 szeptember 18-án adtak át a forgalomnak.
A vasútvonalat az OMÁV (Osztrák-Magyar Államvaspálya Társaság) építette. Párkánynál csatlakozott a Budapest- Vác- Érsekújvár- Pozsony- Marchegg vasúti fővonalhoz. Az új mellékvonalat az állomásba Szob felől kötötték be, így az áruszállítást inkább Bécs, mintsem Budapest felé terelte. Léva állomáson becsatlakozott az Érsekújvár- Zólyom vonalba. Párkányból kiindulva egy ívvel rögtön Észak felé fordul és a Garam folyóval párhuzamosan halad egészen a végpontig, Léváig. A vonal állomásai és megállóhelyei: Párkány, Kőhídgyarmat, Kéménd, Bény, Bény telep, Csata, Oroszka, Lekér, Zseliz, Nagysalló, Barsvárad, Alsószecse és Léva.  A korabeli vasúti építkezéseknél már voltak bizonyos szabályok, így például az egyik az volt, hogy mellékvonalon a hidakat és átereszeket puhafából készíthették, és a vasúti töltést a helyszínen lévő talajból emelhették. Ezt később -a sok töltés csúszás miatt- megváltoztatták, így zúzottkövet, sódert vagy salakot kellett használni. A vasútvonal mentén megindult a  fejlődés. Több gyár létesült, a gazdák terményeiket, állataikat vasúton tudták szállítani. A vonalra 30 km/h sebességet engedélyeztek


A Párkány- Csata- Léva vasútvonal egy mai térképen.
(piros színnel jelölve)



A vasútvonal menetrendje 1938-ból. Érdekesek az akkori elnevezések.


Változások

Az első világháború után a vasútvonal teljes egészében a Csehszlovákokhoz került. Ezt a trianoni szerződés meg is erősítette. Az új tulajdonos a CSD a "csehszlovákosításon" kívül nem csinált semmit a vonallal, az esedékes karbantartásokat leszámítva. 1938-as első bécsi döntésnek köszönhetően a teljes vasútvonal visszakerült az anyaországhoz. Az állomási névtáblák ismét magyar nyelven tudatták az utazókkal, hogy hol is járnak éppen.
A második világháborúban a zselizi állomásépület és a vasúti pályatest sérült meg a bombázások során. Az előrenyomuló szovjet csapatok után viszonylagos béke uralkodott. Lassan szerveződött a vasút újjáépítése, amit idevezényelt orosz katonatisztek irányítottak. (Feltehetően ők odahaza vasutasok voltak)
A szocializmus idején a csehszlovák kormány odafigyelt a vasútra, így lehet az, hogy itt is előfordulnak a fővonalakra jellemző 60 kg/fm nagyságú sínek. A vonalra 80 km/h lett a megengedett legnagyobb sebesség. A rendszerváltozást, majd a két ország szétválását követően egyre több gyár megszűnt, a meglévők a közútra terelték szállításaikat. Ez a vasúton károsan éreztette hatását. Jelentősen csökkentették a vonalon közlekedő vonatok számát, a napi tolatós tehervonatok száma háromról egyre csökkent. Személyszállításban is hasonló helyzet állt elő. Napközben már nem is közlekedett vonat, inkább csak a reggeli és esti csúcsidőkben.
A kétezres évek elején a nagy mellékvonal bezárások következtében ezen a vonalon is szünetelt a személyszállítás. Szerencsére csak szünetelt, mert később visszaállították a személyszállítást.
A tolatós tehervonat ma már csak Léva felől ereszkedik le Csatáig, ritkábban Bényig (Bína), hetente háromszor. Az évente egyszer előforduló cukorrépa kampány ad munkát a vonal dolgozóinak.



Párkány (Stúrovo) állomás épülete, ahol működő resti is van.



 Léva (Levice) vasútállomása 2009-ben szépen felújítva
(F: Ivan Wlachovsky)



 Bény (Bína) állomás már romos épülete 2009-ben
(Fotó: szerzője nem ismert, Vlaky.net oldalról)



Csata (Cata) állomásépülete már a mai formájában.




Járművek a vonalon

Kezdetben StEG mozdonyok húzták a vegyesvonatokat itt. Ezeket később a MÁV mozdonyai illetve szerelvényei váltották le. Mivel Párkányban fűtőház létesült, így az oda állomásított gépek szolgálták ki a vonal forgalmát. Az 1938-as határváltozások miatt újból visszakerült vonalon a párkányi fűtőház 22,   376 és 377-es sorozatú mozdonyai szolgálták ki a vonalat.
Itt szolgált 1943 körül:
22. 016, 017, 076, 158
376. 545, 558, 564, 580
377. 088
Ezután a CSD mellékvonalra gyártott gőzösei jártak itt (310, 331, 422, 464 sor.)
A dízel üzemű járművek megjelenésekor bevezették a motorvonatos üzemet, ami be is vált, hiszen folyó völgyben vezet a vonal, így nincs nagy emelkedés. Először az M131-es sorozatú motorkocsik jártak itt, majd megjelentek a nálunk Bz-ként ismert motorvonatok (M152, később 810 sorozat).
Ma ezek korszerűsített változatai egyre sűrűbben fordulnak meg a vonalon (812-es sorozat)
A tehervonatok élén előbb a T458.1-esek (721 sor.) tűntek fel, majd később a T448-asok (742 sorozat), de a 2000-es évek körül jártak érsekújvári 751-es sorozatú Bardotkák is.


 ZSSK 750 198-as mozdonya egy 4 tengelyes személykocsival, mint
"Bz pótló" hagyja el Zseliz (Zeliezovce) állomást.
(F: Jozef Gulik)



A vonal jövője

Jelenleg a vonalon elfogadható személyszállítás van, minimális teherforgalommal. A vonal jelenleg két villamosított fővonalat köt össze, így lehetséges, hogy egyszer villamosítani is fogják, ezzel újabb lehetőség nyílik a személyszállításban, mert zavar esetén kerülő vonalnak is használható. Valamint a jelenlegi Érsekújvár- Párkány vonatok tovább mehetnének erre Léváig.
De mivel nincs pénz ilyesmire és ennél fontosabb vonalak sincsenek villamosítva, ez még jó ideig csak lehetőség marad!

ZSSK 812 026 érkezik Bény (Bína) állomásra. Az állomás épületét már lebontották.
(F: Jozef  Gulik)




Barsvárad (Tekovsky Hrádok) állomás épülete.
(F: Thomas Rotbauer)


Látnivalók a vonal mentén:

Párkány/Stúrovo: közel van az anyaországhoz, sokan ismerik, ezért itt nem részletezem, hogy mit érdemes megnézni!

Kőhídgyarmat/ Kamenny Most nad Hronom: 1748-ban felszentelt római katolikus temploma.
Természetvédelmi területek.

Kéménd/Kamenín: római katolikus temploma 1755-ben épült. A 20. században új toronnyal bővítették.
-Szűz Mária szobra 1883-ban készült.
-Második világháborús hősi emlékmű.
-A falunak jellegzetes (kurtaszoknyás) népviselete van, emellett a népi építészet számos szép példája látható a településen.
-Az Ördöngösi dűlőben fekvő Iszomfalva több mint 300 borpincéje és présháza, mely egyúttal kulturális rendezvények színhelye is.
-A Garam mentén fekvő Szerelem-sziget ifjúsági tábora.

 Bény/Bína: bényi kincs. 1964-ben tárták fel az 5. század közepéről származó, 108 arany solidust (pénzérmét) tartalmazó kincsleletet.
-Román eredetű Szűz Mária tiszteletére szentelt apátsági temploma 1217 körül épült.
-Említést érdemel a 12. századi, a Tizenkét apostol tiszteletére szentelt körtemplom, amely az apátsági templom előtt áll.
-A falutól 1 km-re a római-avar eredetű sáncok között található az 1922-ben épített Szűz Mária kegykápolna, amely búcsújáróhely, Mária-kegyképe van.
-Pálffy-kastélya a 19. század közepén épült.

Oroszka/Pohronsky Ruskov: a településen 1912-ben épített malom a legjelentősebb ipari létesítmény
- Hadtörténeti Múzeum

Zseliz/Zeliezovce:  Szent Jakab tiszteletére szentelt római katolikus temploma. Egyik freskója Vesszős György megítéltetését ábrázolja, aki 1348-ban I. Lajos oldalán harcolt az első nápolyi hadjáratban.
-Az ún. „Baglyosház”-ban a valamikor itt elszállásolt Schubert tiszteletére kiállítást rendeztek be
-1736-ban templomának közepén római sírkövet találtak, mely a 19. század végétől a főoltár asztalát képezi.
-Kastélya 1720 körül épült késő barokk stílusban.
-Református temploma. A második világháborúban a visszavonuló német csapatok 1945 tavaszán felrobbantották a templomot. A jelenlegi templom építése 1958-ban kezdődött. A templom és a parókia felépítése a gyülekezet akkori lelkipásztorának, Kovács Károlynak kezdeményező és kitartó szervező munkássága által valósult meg.
-Természetvédelmi területét 1941-ben a szürkegém fészektelepének megóvása érdekében hozták létre.
-Szlovákia egyik legidősebb és legnagyobb, 200 éves és 24 m magas, védett tiszafája.
-Közeli erdőben volt az u.n. Fakastély, egy hatalmas tölgyfa belsejében egy asztal volt, körben 12 székkel, a történetek szerint Mátyás király is megaludt benne, Börzsönyi vadászatai alkalmával. Az 1930-as években villámcsapás érte, és elpusztult.

Barsvárad/Tekovsky Hrádok:  a két falurész közötti területen a Garam jobb partján a középkorban földvár állt.
- Római katolikus temploma a 13. század végén épült. Visszavonuló német csapatok 1945-ben felrobbantották.
- Református temploma 1780-ban épült, de a németek ezt is felrobbantották. Új templomot 1999-ben építettek a község lakói.
-  2006-ban Néveri Demeter Eszter egy régi gazdaházban megnyitotta a község tájházát, mely a Felvidéki ház nevet viseli.

Nagysalló/ Tekovsky Luzany:  A nagysallói csata 1876-ban emelt emlékműve a község parkjában.
-A nagysallói csatában elesett honvéd hősök síremléke a református temetőben. 1910-ben emelt sírkő alatti tömegsír mintegy 700 katona végső nyughelye.
-A falu minden évben a Szent István napja utáni első vasárnapon tartja a hagyományos búcsút. 1740-ben barokk stílusban épült római katolikus templom.
-A Szentháromság-oszlop 1755-ben készült.
-A református templom 1784-ben épült.
-A kissallói kastély a 17. században épült reneszánsz stílusban, 1927-ben neoklasszicista stílusban átépítették.

Léva/Levice:  13. századi várának romjai a várostól északra emelkedő dombon állnak.
-12. századi várának maradványai a Baratka-dombon láthatók.
-Barokk plébániatemploma van.
-Ferences temploma és kolostora reneszánsz stílusban épült, majd  később a piaristáké lett.
-Református temploma is barokk stílusú. 2007 októberében emléktáblát avattak a Beneš-dekrétumok következtében 1947-ben Csehországba deportált, valamint a Magyarországra kitelepített felvidéki magyarság tragikus meghurcoltatásának emlékére. Az emléktáblát Erdélyi Géza szlovákiai református püspök avatta fel.
-Főterén 1945 októberében emlékművet emeltek a szovjet Vörös Hadseregnek. A 18.5 m magas, obeliszket Taby Ica lévai szobrász tervei alapján építették. Oszlopfőjéről 1991-ben távolították el a      kommunista jelképeket.
-Lévai Vadásznapok
-Barsi Múzeum


Forrás: Kelemen Zoltán, Fodor Illés: Vasutak az Ipoly vidékén,  Ipoly füzetek 3.
www.wikipedia.org
150 éves a Magyar vasút
saját jegyzetek

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése