Üdvözlet!

Köszöntök minden ide tévedő látogatót! Remélem megtalálja amit keres, vagy más, érdekes témát! Kellemes nézelődést kívánok!

2013. február 26., kedd

Csata- Ipolyság- Zólyom vasútvonal


A Csata- Ipolyság- Korpona- Zólyom vasútvonal ma már teljes egészében Szlovákiában van. Menetrendi száma:153.  Csata és Gyügy (Dudince) között az Ipoly folyó völgyében halad. Gyügy és Zólyom között az Osztrovszky- és a Selmeci- hegységen át a Korpona, majd a Neresnica patakok völgyében vezet. A vonalon két alagút is van.
Személyszállítás 2003 január óta csak Ipolyság és Csata között létezik a vonalon. A teherszállítás jelenleg is üzemel. Össz hosszúság: 106 km.
A vonal normál (1435 mm) nyomtávra épült ki.

A vasútvonal egy mostani térképrészleten.



Történet:

A CsataBalassagyarmat vonalat az Osztrák- Magyar Államvaspálya Társaság (OMÁV, németül StEG) építette (nevével ellentétben nem magyar, hanem Osztrák és Francia érdekeltségű volt). A Csata- Ipolyság közötti szakaszt 1886 szeptember 24-én adták át. Ezen a napon futott be Ipolyságra az első vonat Párkány-Nána állomásról. A vasútvonalat 1891-ben tovább építették Balassagyarmatig.
A vasútvonalakat úgy építette az OMÁV, hogy az például Párkánynál ne Budapest felé terelje az árúszállítást, hanem Bécs felé. Az OMÁV-ot 1891-ben államosították, így a megkezdett építkezéseket már a MÁV fejezte be.1898-tól kezdték építeni a MÁV új szárnyvonalát Ipolyság és Korpona között, ami 1899-ben nyílt meg. Az új szárnyvonalat Ipolyságról nyugati irányban vezették ki, majd elfordultak Észak felé. Így egy darabig párhuzamosan vezet a Csata- Ipolyság vonallal. Ezért ha Csata felől Korpona irányába ment a vonat, Ipolyságon irányt kellett váltania. Ez a domborzati viszonyok miatt lett így megépítve. A Csata- Korpona szakasz állomásai: Csata, Zalaba, Ipolypásztó, Ipolybél, Ipolyszakállos, Ipolyvisk, Pereszlény, Ipolyság, Gyerk, Kistompa, Egeg-Szalatnya, Gyügy, Alsóterény, Hont-Teszér, Dömeháza, Hontnémeti, Devicse, Bozók és Korpona.
Tervezték a vonal meghosszabbítását Selmecbányáig, de ez a pénzügyi okok és a nehéz terepviszonyok miatt nem valósult meg. 1914-ben kitört az első világháború. A vonalat a bombázások és egyéb harcok megkímélték, de a trianoni békediktátum nem! A teljes vasútvonalat az újonnan alakult Csehszlovákiának itélték oda. Eredetileg a határ az Ipoly folyó lett volna, így az Ipolyság- Ipolyszakállos szakasz Magyarországon maradna. A Csehszlovákok mindenféle okokra hivatkozva igényt nyújtottak be a teljes vonalra. Igényüket teljesítették is a párizsi békediktátorok, mert a teljes Párkány- Csata- Ipolyság- Korpona vasútvonalat odaitélték. Ipolyság- Balassagyarmat szakaszt kettévágta az új határ Hont és Ipolyság között. Ipolyság és Ipolypásztó közötti szakaszon gyakran a vasúti töltés képezi a határt.


Ipolyság vasútállomása egy korabeli képeslapon.



Ipolypásztó vasútállomása manapság.
(F: Thomas Rotbauer)



Ipolyszakállos vasútállomása napjainkban.
(F: Thomas Rotbauer)



Az új országban

1922-ben a Csehszlovák kormány a vasútvonal tovább építését határozta el, de nem a korábbi magyar terveknek megfelelően Selmecbánya volt a cél, hanem a könnyebben elérhető és vasúttal is rendelkező Zólyom. Megkezdték a vasútvonal tervezését, ennek megfelelően az érintett földek kisajátítását. 1923-ban el is kezdték az építkezést. Az építkezésen kb 500 ember dolgozott, akik 1924 augusztusában sztrájkba léptek, mert úgy érezték, hogy kihasználják és agyonhajszolják őket. Végül 1925-ben átadták a vasútvonalat, ahol két alagút és hidak is épültek, valamint jelentős földmunkát végeztek. A nehéz sziklás talajon is nagyon megszenvedtek az építő munkások.
A vasútvonal átadásakor jelen volt Štrbiny közlekedési miniszter is.

Korpona mai állomása. Itt is teret hódított a graffiti és a gyom.
(Fotó: Michal Cagán)




Változások

Az 1938-as első bécsi döntést követően -ami ezt a vonalat is érintette- visszakerült Magyarországhoz a (Párkány-) Csata- Ipolyság- Hont-Teszér közötti szakasz. Hont-Teszér állomáson határátkelőt alakítottak ki. Mivel Magyarország 1941-ben belépett a háborúba a Szovjetek ellen, ez a Párkány- Csata- Ipolyság- (Balassagyarmat- Losonc) vonalra fokozatos terhet rótt. 1943-44-ben a visszavonuló német csapatok erre terelték vonataikat, mert a túlterhelt Budapestet elakarták kerülni. E miatt a vonalon a normális menetrend nem volt tartható. A személyvonatok nem, vagy csak jelentős késéssel közlekedtek. A háború alatt Csata és Korpona állomás sérült meg. Előbbit lapos tetős formában és jellegtelen módon állították helyre, utóbbit igazi szocreál stílusban építették újjá.
A háború befejeztével – az 1947-es párizsi békeszerződésnek köszönhetően- visszaálltak az 1920-as határok, így a vasútvonal teljesen Csehszlovákiához került. Ipolyság és Drégelypalánk között a forgalom már nem indult meg a háború után. A használaton kívüli szakaszt 1963-ban -katonapolitikai okokra hivatkozva- felszedték.
Érdekesség, hogy az 1968-ban a Rétsági honvédek Prága felé Drégelypalánk- Ipolyság vasútvonalon akartak vonulni, de Drégelypalánkra érve látták, hogy más útvonalat kell választaniuk.
1961-63 között -amikor Zólyomban építették az új állomást- a vasútvonalat a régiről át kellett helyezni az újonnan kialakítottba. 



Ipolyság (Sahy) állomás 2004 szeptemberében.
(atidas)




Ipolyság állomás egy állásos fűtőháza ma is áll, de régen nem használják.
(Fotó: Thomas Rotbauer)




Ipolyság állomás vágányai Magyarország felé. Egy földkúppal pár 
száz méter után lezárva. A háttérben a határátkelő látszik.
(F: Thomas Rotbauer)


Jelen:

Igaz, hogy a vasútvonal felső szakaszán Zólyom és Ipolyság között 2003 januárjában megszűnt a személyszállítás, de a tehervonatok hetente három nap járnak rajta. A vonal alsó (Csata- Ipolyság) szakaszán pont fordított a helyzet, mert itt tehervonat nem jár, de személyvonat van. Tehervonatok nagyon ritkán járnak erre, akkor a lévai tolatósteher visz innen fával megrakott kocsikat. Az egész ipolysági régió megsínyli, hogy nincs meg a vasúti összeköttetése Drégelypalánkkal, ill. Magyarországgal. Ha visszaállítanák ezt a vasúti kapcsolatot az jelentősen fellendíthetné a vasútvonal forgalmát, valamint a térség gazdaságát és újra felvehetnék a forgalmat az Ipolyság- Zólyom szakaszon.


Ipolyvisk megállóhely manapság.
(Fotó: Thomas Rotbauer)



Szász-Tótpelsőc (Sása-Pliesovce) állomás épülete 2005-ben.
(Fotó: Thomas Rotbauer)





Járművek

A vonalon kezdetben a Steg által használt három tengelyes gőzmozdonyok jártak vegyesvonatokkal. Az államosítás után ezek MÁV pályaszámokat és besorolást kaptak. Ipolyság állomáson egy állásos fűtőházat is létesítettek.
A határváltozások után a csehszlovákok elsősorban a MÁV-tól zsákmányolt illetve ott rekedt járművekkel végezték a vasútvonal kiszolgálását. Ezek később fokozatosan lecserélődtek csehszlovák gyártású járművekre. A második világháború alatt MÁV, DR és CSD járművek egyaránt megfordultak, de nem ritkán fővonali használatú gőzmozdonnyal is továbbítottak vonatokat, amit a gyenge felépítményű pálya nehezen viselt.
Az '50-es évek végén kísérleteztek a motorvonatos üzem bevezetésével, de a gyakori zsúfoltság, és a 14 ezrelékes emelkedés miatti hajtómű meghibásodások hamar véget vetettek ennek. Így maradtak a mozdony vontatású szerelvények. A gőzösök dízelmozdonyokra cserélése után is mozdonyos szerelvények közlekedtek.
Amikor Zólyomba állomásították a 851-es sorozatú motorkocsikat, ismét bevezették a motorvonatos üzemet a vonalon, egészen Párkányig. Később, az ezredforduló környékén már csak Ipolyság állomásig jártak. Egészen 2003-ig volt így. A 851-es motorkocsik csúcsidőben mindig egy négytengelyes pótkocsival jártak. Előfordult, hogy a rossz üzemkésszégük miatt két pótkocsi elé egy 751-es sorozatú mozdonyt fogtak be.
A tehervonatokat négy kapcsolt kerekű gőzmozdony vontatta. A dízelesítés után a T444-esek jártak itt rövid ideig. A T466-os és a T669.0 és T669.1-es sorozat tagjai is jártak itt tehervonatok élén. Manapság 736, 746 és esetenként 742-es mozdonyok fordulnak meg tolatóstehervonattal.



ZSR 851 025 Zólyomot épp csak elhagyja és Ipolyság felé halad.
2002 december  (Jirka Kubát)




Az Ipoly híd Pereszlény mellett.
(Fotó: Ivan Wlachovsky)



A Zólyomhoz közelebbi egyik alagút a vonalon. Hossza 330 m.
(Fotó: Marian Simo)


ZSR 851 029 Bzovská Lehotka (Bozókszabadi) megállóhelyre érkezik
2003 januárjában. (Fotó: Sz. Zoltán)





Látványosságok a vonal mentén:

Csata (Cata): a polgármesteri hivatal épülete 19. századi. Az Erzsébet park 1896-ban létesült, a Milleniumra. I. Világháborús hősi emlékmű látható még itt.

Zalaba: Református templom 1789-ből, valamint a Csontos Vilmos emlékházat lehet látogatni.

Ipolypásztó (Pastovce): Szent György tiszteletére szentelt román stílusú temploma, 2010- ben fejezték be a felújítását.
-Kastélyát Plachy György építtette1888-ban, neoklasszicista stílusban.
-Zalabai Zsigmond emlékház. A neves felvidéki író szülőházában berendezett múzeumot 2009.október 25-én avatták fel.

Ipolybél (Bielovce): Szent Márton katolikus templom 1714-ben épült.
-1781-ben épült református templom.
-19. századi Bossányi kúria
-”sárga kastély” a 20. század elejéről. (ma művelődési ház)
-sok régi parasztház
-Simonyi Sándor 1848-as honvédtábornok sírja

Ipolyszakállos (Ipelsky Sokolec): Római katolikus temploma a 17. századból
-Evangélikus temploma 1832-ből
-1888-ban épült kastélya
-gazdag néprajzi gyűjtemény, sok régi parasztház, egyikben kiállítás is van

Ipolyvisk (Vyškovce nad Ipl'om): 1798-ban épült Árpádházi- Szent Margit Katolikus temploma.
-1829-ben épült Hétfájdalmú Szűzanya tiszteletére kápolna. Mellette Szentkút nevű forrás.
-17. századi klasszicista “nagyobbik” kastély.
-19. században épült Esterházy gróf kastélya a “kis” kastély.

Ipolyság (Sahy): a számos látnivalót itt most nem sorolom fel, mert az hosszú lenne.
Érdemes ellátogatni ebbe a régi Hont vármegyei városkába, mert bőven nyújt látnivalót!


Kistompa vagy Hont-Tompa (Tupá): egy 18. századi és egy 20. századi temploma van.

Egeg-Szalatnya (Slatina): Nepomuki Szent János tiszteletére épült Római katolikus temploma a 18. századból.
Szalatnya (Slaatina) település ma ásványvízéről híres, ami a község nevét viseli.

Gyűgy (Dudince): Gyógyfürdőjéről híresedett el. A fürdő közelében a hőforrások miatt érdekes képződmények láthatók.
-1867-ben épült késő klasszicista kastélya.


Teszér (Hontianske Tesáre): a településhez tartozó Patkóspusztán egy kúria áll, amely ma fogadó. Hagyomány szerint Petőfi is megfordult itt.


Hontnémeti (Hontianske Nemce):
A falu feletti dombon áll Szent Márton tiszteletére szentelt kegytemploma, amely 13. századi eredetű, a 16. század elején gótikus stílusban átépítették, 1783-ban barokkizálták. A szentély mellékoltárán van a Skapulárés Boldogasszony képe. A templom régi búcsújáróhely.
-A szőlőhegyen 15. századi Szent Orbán és Szent Donát tiszteletére szentelt késő gótikus kápolna áll. Főoltára 1661 és 1680 között épült.
 -A plébánia épülete eredetileg reneszánsz stílusú. 
-A Mária-oszlop a 18. század második felében készült.
-A faluban az út mentén több 19. századi lakóház áll még.


Bozók (Bzovík): a falutól délre a dombon áll a kolostorból átalakított vára, amiben található az 1285-ben épített Boldogságos Szűzanya kegyhelye.
-Szent István király római katolikus templom 1606-ban épült.


Korpona (Korpona): A 13. századi templom körüli erődítmény falai csaknem épségben állnak.
-Plébániatemploma 13. századi román eredetű háromhajós bazilikatemplom. Késő gótikus szárnyasoltárának képei 1500-1520 körül készültek a korponai M. S. mester műhelyében. 
-A Fájdalmas Szűzanya tiszteletére szentelt barokk-klasszicista kápolna 1794-ben épült.
-A Szent Anna kápolna 1852-ből való. 
-Barokk Szentháromság-szobra 1752-ben készült.
-Az evangélikus templomot 1784 és 1786 között építették klasszicista stílusban, 1824 és 1829 között tornyot építettek hozzá.
-A Szentháromság téren több 16.-18. századi reneszánsz és barokk polgárház áll még. 
-A városi múzeum (Múzeum Andreja Sládkoviča v Krupine) a város történetét, néprajzát és íróit mutatja be.
-Tarisznyavár őrtorony (szlovákul: Vartovka) a várostól keletre. Jó kilátás van belőle.


Bábaszék (Babiná): -1250-ben épített Katolikus temploma Szent Mátyás tiszteletére építve.

Szászpelsőc-Tótpelsőc (Sáša-Pliešovce): Középkori eredetű Szent Katalin tiszteletére épített római katolikus templom kőfallal körülvéve.

Dobronya (Dobrá Niva): középkori várának maradványai láthatók.
- Római katolikus temploma tekinthető meg.

Zólyom (Zvolen): A pusztavár (Pusty Hrad) romjai, a városban található vár, ahol Balassi Bálint is született.
-Vasútállomás melletti parkban páncélvonat szerelvénye,
- A város főterén számos látnivaló akad, mindet érdemes felkeresni!





Forrás: wikipédia.org
www.vasutallomasok.hu
www.vlaky.net
Kelemen Zoltán, Fodor Illés: Vasutak az Ipoly-vidékén (Ipoly füzetek 3.)
szerkesztette: atidas



Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése