Üdvözlet!

Köszöntök minden ide tévedő látogatót! Remélem megtalálja amit keres, vagy más, érdekes témát! Kellemes nézelődést kívánok!

2012. december 7., péntek

A Budapest-Salgótarján-Ruttka vasútvonal


A Budapest-Hatvan–Salgótarján-Zólyom-Ruttka egy részben villamosított vasúti fővonal. 1920 óta a felső része a mai Szlovákiához tartozik. 1920 és 1924 között Salgótarján volt a magyar határállomás, 1924-től napjainkig Somoskőújfalu a határállomás. Korábban a nemzetközi vonalhálózatba tartozott, jelenleg helyi jellegű személy és teherforgalom van. A vasútvonal teljes hossza 314 km. Budapest és Selyp között kétvágányú, Selyptől a somoskőújfalui országhatárig egyvágányú. Felépítménye "I" jelű sínekből áll maximális tengelyterelése 21 tonna. A személy és teherforgalmi besorolása 3. szintű a Selyp–Somoskőújfalu szakaszon, míg a Selyp–Hatvan szakaszon 2. szintű. Szlovák oldalon 54 és 60 kg/fm sínekből építve. A magyar szakaszon 2008 óta van ütemes menetrend illetve azóta nincs közvetlen gyorsvonat Budapestről. Budapest és Hatvan között, Zólyom állomás és Garamberzence között villamosított, valamint Túrócszentmárton és Ruttka között de itt 3000 V egyenárammal.
A magyar rész vonalszáma 80/81, a szlovákiai rész vonalszáma Fülekig 164, Zólyomig 160, Ruttkáig (Vrútky) 171.

A vasútvonal egy Trianon előtti térképrészleten.



A MÁV első vasútvonala Budapesttől Rákos, Pécel, Isaszegen át érte el Gödöllőt. Ez után áttörve a Gödöllői-dombság vonulatain befordul a Galga-völgyébe, itt Turáig halad, majd Északra fordul Hatvan felé.
Hatvantól Salgótarjánig a Zagyva-völgyében halad tovább. Salgótarjánt elhagyva kb 14-16 ezrelékes emelkedés után éri el Somoskőújfalut. Innen lassan ereszkedve Sátorosbánya (Siatorska Bukovinka) és Ragyolc (Radzovce) megállóhelyek után már síkvidéken éri el Béna (Belina) megállóhely után Fülek (Filakovo) állomást. Majd Losonc következik, rögtön utána Losonctamási (Tomasovce) állomása, majd Patakalja (Podrecany) után Lónyabánya (Lovinobana) állomása, ahonnan Kriványig 14-16 ezrelékes emelkedés van a Szlovák érchegység vonulatai miatt. Krivány (Krivan) után Gyetva (Detva), Dombszög (Stozok), Végles (Viglas), és Kisszalatnya (Zvolenská Slatina) következnek, majd elérjük Zólyom (Zvolen) városát. Eredetileg a mai teherpályaudvar volt a város állomása. Itt fűtőház is létesült.
 Zólyom és Garamberzence (Hronská Dúbrava) állomások között párhuzamosan halad a Zólyom- Léva (Levice) fővonallal a Garam folyó völgyében. Ipolyberzencétől  Felsőstubnyáig (Horná Stubna) egy vágányon halad, hegyvidéki jelleggel, Körmöcbányát (Kremnica) érintve. Felsőstubnya után közös nyomvonalon halad a Besztercebánya (Banská Bystrica)- Ruttka (Vrútky) fővonallal.

Az ötlet 

A vonal építésének terve 1861-ben merült fel a Nógrádi szénbányák megnyitása végett. A Szent István kőszénbánya Rt megbízást adott 1861-ben Brellich János államvasúti mérnöknek, hogy tervet készítsen egy Salgótarján és Balassagyarmat közötti lóvasút megépítésére Winsteig Georg bécsi kőbánya-tulajdonossal együtt. Brellich ugyanakkor egy gőzvontatású vaspálya tervét is felvetette. Ekkor végül a terv módosítva lett ugyanis Brellich úgy döntött hogy a vasútvonalat a Zagyva völgyében, Hatvan felé viszi, mivel ez olcsóbb és gyorsabb eljutást biztosít a főváros felé.

Az építkezés elkezdődik

1863.január 19-én kiadták az engedélyt a Pest–Besztercebánya közötti vasútvonal kiépítésére. A vasútvonal építését a Szent István Kőszénbánya Rt. kezdte. De idő közben elfogyott a társaság pénze és csődöt jelentett. Maradványaikat átvette a Cs. Kir. szabadalmazott Magyar Éjszaki Vasúttársaság, amely állami kölcsön segítségével befejezte a vasútépítést Salgótarján és Pest között. A terv alapján a vonalon 14 állomás és 65 őrház került elhelyezésre. A tervben szerepelt egy 700 m hosszú alagút megépítése a később, 1871-ben átadásra került Salgótarján–Somoskőújfalu szakaszon amelynek ötletét később elvetették.
A vonalon több akkor neves szakember dolgozott többek között Tolnai Lajos a MÁV első vezérigazgatója. A vasútvonal Salgótarján és Budapest között elkészült, de a Cs. Kir. szab. Magyar Éjszaki Vasúttársaság idő közben (1868 június 30.) tönkrement. Ekkor közbelépett az állam és megvásárolta a vasútvonalat. Az építkezést ekkor már a MÁV folytatta Losoncig. Innen nem Besztercebánya felé, hanem Zólyomtól Körmöcbánya volt az építés iránya. Salgótárjántól végig egyvágányú pálya épült meg. A vasútvonal több városnak is a fejlődést hozta magával.
A vonal Pest és Salgótarján-József rakodó közötti szakasz átadására 1867.május 9-én került sor az első vonat is ezen a napon indult el a 126 km hosszú pályán a Józsefvárosi pályaudvarról (Akkori nevén Losonczi indóház.).
A teljes vasútvonal átadására 1873. 05.01-én került sor. Ekkor a vonal teljes hosszában 13 alagút együtt3306 méter volt. (Ez a szám 1978-tól 12 darabra, és 3185 méter összhosszúságúra csökkent, ugyanis a 121 méter hosszú fűrészi alagutat kikerülték). Azóta csak a Garamberzence- Felsőstubnya szakaszon vannak alagutak. Ezt a szakaszt a helyi vasutasok "Szlovák semmering"-nek is hívják.
1894-ben Hatvanban rendezőpályaudvart is létesítettek.
1903-ig Salgótarján állomás nélkül volt ugyanis csak Pálfalván volt vasútállomás. A Salgótarján vasútállomás végül 1903-ban került átadásra.
A vonal mentén Rákos, Hatvan, Salgótarján, Fülek, Losonc, Zólyom és Ruttka állomásokon létesítettek fűtőházat. A kisterenyei fűtőház később létesült.




 Az "üzemen kívül helyezett" alagút Fűrésznél.
(Vlaky.net)




Salgótarján (-külső) állomása régen.
Forrás: vasútállomások.hu






A vasútvonal Körmöcbánya (Kremnica) térségében.
Bekarikázva az állomás látható. Itt kétszer is láthatjuk a várost az utazás
alkalmával. (Vlaky.net)






A Budapest- Salgótarján- Losonc szakasz menetrendje 1943-ból.
A menetrend a www.diesirae.atw.hu weboldal jóvoltából látható itt.



A második világháború előtt és után

 Az első világháborút lezáró békediktátumnak megfelelően a vonal kettészakadt. 1919 és 1924 között Salgótarján és Somoskőújfalu (Somosová) között vágta ketté az új államhatár. De Magyar kezdeményezésre Somoskőújfalu visszakerült Magyarországhoz 1924 február 15-től.
A vasút virágzását az 1930-as években részben a bányászatnak köszönhette, hiszen az állomások többségén (pl. Selyp vagy Zagyvapálfalva) iparvágányok voltak vagy szénosztályozók. Az első Bécsi döntésnek köszönhetően a vasútvonalon Északabbra tolódott az országhatár, egészen Losoncig (Lucenec). Így Losonc határállomás  lett, de sajnos Losonctamási (Tomasovce) a másik oldalon maradt.
Sajnos a Budapest-Hatvan szakasz több állomása is bombatámadásban megsemmisült. Így járt Rákos, Pécel, Isaszeg, Gödöllő, Aszód és sajnos Hatvan állomása is, valamint Salgótarján-külső.  A kommunizmus újjáépítő mozgalma hozta a ma is ismert kocka formájú épületeket. Eltűntek a monarchia korában épített szép épületek, emléküket már csak képek őrzik.
A második világháború vége a vonal egyik vesztét jelentette hiszen a kétvágányú vonalat teljesen megsemmisítették a visszavonuló németek. A Magyarországra érkező szovjet hadsereg begyűjtve a falvak lakosságát velük újíttatta fel a vasútvonalat teljes hosszában, de Selyptől már csak egy vágányt hagytak meg.
A határ szlovák oldalán fejlesztették a vasútvonalat Zólyomig (Zvolen), ugyanis Kassa (Kosice) felé jó fővonali eljutást biztosít. Így Füleknél csatlakozott egymáshoz két egykor eltérő számozású vasútvonal, már egy fővonalat alkot a mai napig. Zólyomban a 60'-as évek elején megépült az új személypályaudvar.
1978-ban Lónyabánya (Lovinobana) és Krivány (Krivan) között második vágányt is építettek, de a Fűrésznél (Píla) eredetileg épített alagutat kikerülték, így ott egy támfalrendszer segítségével új nyomvonalra helyezték a pályát. Ezzel sikerült kivédeni az ellenvonatok hosszú várakozását és emiatt hosszabb menetidejét. Fülek és Losonc között ugyanilyen okból bővítettek két megállóhelyet. Perse (Prsa) és Ipolygalsa (Holisa) megállóhelyeken egy-egy váltó beépítésével építettek egy kitérővágányt. A váltókat és a jelzőket az adott megállóhely, illetve forgalmi kitérő személyzete kezeli.


Aszód eredeti vasútállomása.





Gödöllő eredeti vasútállomása.
(vasútállomások.hu)



Hatvan eredeti vasútállomása 1916-os képeslapon.
(Vasútállomások.hu)




A szocializmus idején és a rendszerváltás után 

Az 1980-as években a vonalnak élénk forgalma volt. Sok nemzetközi gyorsvonat közlekedett erre. A leghíresebbek közülük a Polonia Expressz amely a Varsó-Budapest-Belgrád útvonalon közlekedett és a 1990-es évek elejéig Hatvantól ezen a vonalon érte el az országhatárt. MÁV Szergej vontatta nemzetközi gyorsvonatok Zólyomig jártak, persze a határállomáson személyzetcsere volt. Füleki mozdonyvezető volt a Szergejen a magyar mozdonyvezető és a vontatási vonatkísérő a villamos fűtőkocsiban dolgoztak a szomszéd vasúton haladáskor.
Ebben az időszakban többek között volt sok közvetlen vonat a fővárossal amelyek némelyike közvetlen kocsikat is továbbított (pl:Hatvantól Debrecenbe). Ebben az időben a vonalra jellemző volt még hogy közvetlen vonat ment Salgótarjánból Kál-Kápolnára és az akkor még vasúttal elérhető Mátranovákra is. Az 1990-es években már gyérült ugyan a forgalom de még akkor is rengeteg nemzetközi gyorsvonat közlekedett a vonalon (pl:Salgó, Karancs, Bem, Urpin) illetve voltak közvetlen belföldi gyorsvonatok is valamint közvetlen személyvonat Hatvan és Losonc között.
A 2000-es évek elején a vonalon újabb ritkítások voltak de a menetrendben továbbra is megmaradtak bizonyos gyorsvonatok így a Salgó és az Urpin. Közülük legtovább az Urpin közlekedett 2008-ig. 2001-ben például találunk a vonalon két nemzetközi gyorsvonatot tizenhárom személyvonatpárt és közvetlen Hatvan-Salgótarján sebesvonatot, de ebben az időben még mindig megvolt a közvetlen Hatvan-Losonc személyvonat a kora reggeli és a késő délutáni inkább kora esti órákban. Kilométerkiegyenlítés miatt a két ország járművei átjártak egymáshoz. A MÁV gépei Zólyomig, a Szlovák gépek Hatvanig jártak be.
Több alkalommal felmerült a vasútvonal villamosítása Hatvan és Zólyom között közösen a szlovákokkal, de ez máig csak terv maradt.      



Ruttka (Vrútky) állomás manapság. Itt fut keresztül a Zsolna- Kassa fővonal is.
(Fotó: Vlaky.net)




 Ruttka állomása valamikor az 1900-as évek elején egy képeslapon.



MÁV 411 264 Hatvan állomáson tolat 1980 nyarán. Már látszik a leváltó dízelgép is.
(Fotó: H. Brutzer)


Zólyom személypályaudvara (Zvolen Osobná stanica) szinte a vár szomszédságában van.
Az eredeti állomás a vár túlsó oldalán van.


Napjainkban 

A vonal határon inneni szakasza sajnos napjainkban az országban található fővonalakhoz képest eléggé rossz állapotban van. A vonalon 2008-óta ütemes menetrend van érvényben, illetve közvetlen Budapestről közlekedő gyorsvonat sincs amely bekapcsolná Salgótarjánt az országos vérkeringésbe. Egyetlen sebesvonat közlekedik Budapestről de az is csak vasárnaponként a fővárosban tanuló diákokat viszi. A 81-es vonalon jelenleg a MÁV 6341-es jelzésű motorvonatai közlekednek.
A Szlovák oldalon napi 3-4 pár gyorsvonat közlekedik Zólyom és Kassa között Fülek érintésével. Zólyom és Fülek között járnak a személyvonatok. Ezek inkább mozdonyvontatású szerelvények, de előfordulnak a nálunk "Iker bézé"-hez hasonló motorvonatok is. Tehervonatok igen sűrűn közlekednek.
Sajnos a határátmenet Somoskőújfalu és Fülek között 2011-ben megszűnt. Amíg volt, addig a szlovákok adták a járművet és a személyzetet is. Manapság -akinek nincs más lehetősége-  az busszal próbálja megoldani az átjárást a határtól Fülekig illetve Losoncig.
Érdekesség: a besztercebányai fővonallal közös szakaszon forgatták a "The Pacemaker" című amerikai film néhány jelenetét.


 MÁV-Start Uzsgyija halad Lőrincinél.
Fotó: Erdős Ádám



ZSR 750 273-as Búvár az Urpin nemzetközi gyorssal Salgótarján-Külsőn.
2002. 02.09. Fotó: Bartha Endre



Sokáig a "kishatárforgalom" főszereplői voltak a Studenkák. Később a 
korszerűsített 812-es sorozat tagjai jártak át Somoskőújfalu állomásra.
(atidas)




Tehervonat halad át Túrócdivék (Diviaky) állomáson
2012 11.16-án. (fotó: Jozef Gulík)



 M62 090 az Urpin nemzetközi gyorssal halad Píla (Fűrész) megállóhelyen.
1993 07.03. Szerző ismeretlen.


ZSSK 812 009 személyvonatként érkezett Zólyomból Losoncra.
2003-ban a személyszállító társaság takarékosságból a kevésbé kihasznált mozdony vontatású
vonatokat ilyen motorvonatokkal pótolták a Fülek- Zólyom fővonalon.



ZSSK 750 203-2 Búvár az Urpin nemzetközi gyorsvonattal indul Somoskőújfalu 
állomásról 2004 február 17-én. (Fotó: atidas)




MÁV kisterenyei fűtőháza 1980 nyarán.
(Fotó: H. Brutzer)


ZSSK 750 149 személyvonattal érkezett Zólyomból Fülek állomásra.
2004 április 22-én. (atidas)


Műszaki adottságok 

Járművek 

A vonalon az első járműveket a belga Cockerill cég készítette ezek a járművek az 1920-as évekig szolgáltak a vonalon. A vonalon később megjelentek a MÁV 424-es sorozata később pedig a MÁV 411-es sorozat is. Az 1980-as évektől a dízelmozdonyok jelentek meg a MÁV M40-es és a MÁV M62-es sorozata. Előbbit személy- míg utóbbi tehervonatokat továbbított. Később a MÁV M41-es sorozat is feltűnt a vonalon.
A 2008-as menetrendváltás után a MÁV 6341-es sorozatú kocsik közlekednek amelyeket a Szentesi Gépészeti Főnökség ad ki. A MÁV M62-es mozdonyok a tehervontatásból veszik ki a részüket míg az M41-ket -ugyan Hatvani bázissal- az Alföldön veszik ki részüket a személyszállításból, de ha motorvonat hiány lép fel, akkor bevetik őket a salgótarjáni vonalon is!

A szlovákoknál. A határmódosítások miatt először a zsákmányolt MÁV gőzmozdonyokat használták, de az idő haladtával megjelentek a Cseh gyártású gőzgépek. A második világháború után itt is jártak a MÁV-nál is ismert 520 sorozatú mozdonyok. A '60-'70-es években dízelesítés vette kezdetét, ruttkai és zólyomi állomásítással. Jöttek a saját gyártású mozdonyok, de a "nagy testvér" itt is beleszólt a mozdonybeszerzésbe, ezért a Szergejek itt is megkezdték pályafutásukat.
A jól ismert Búvárok és Dongók dübörögtek a '70-es évektől a vonal szinte teljes hosszában.
Nálunk Bzmot-ként ismert motorvonatok már 1978-tól jártak a helyi forgalmat szolgálva. Ma megújulva teszik ugyanezt.



Túrócszentmárton (Martin) állomás.
(Fotó: Vlaky.net)




ZSSK 754 071 Ruttka (Vrútky) állomáson személyvonatával.
Forrás: Vlaky.net galéria



ZSSK 851 009 Túrócdivék (Diviaky) állomáson személyvonatként.
(2004 október 12-én) Fotó: Sz. Zoltán



ZSSK 750 203-as Búvár érkezik Hatvanba az Urpin nemzetközi gyorsvonattal.
2004. 06.24.  Fotó: Bartha Endre



MÁVTR 418 163 (ex M41 2163) személyvonattal Selyp állomáson (2012)
Fotó: Erdős Ádám


 Személyvonat Körmöcbánya (Kremnica) állomáson
2012 01.12-én. (fotó: Jozef Gulík)



Biztosítóberendezések

A vonalon lévő biztosítóberendezések különfélék. A Selyp-Hatvan szakaszon a Budapest Telefongyár által Integra-Siemens licenc alapján készített Domino55-ös típusú biztosítóberendezés működik mint például Salgótarján-külső pu.-n illetve Somoskőújfalu állomásán is. Ezeken az állomásokon a váltókat automatikusan állítják a jelzők pedig biztosított fényjelzők.
Apc-Zagyvaszántó, Pásztó, Nagybátony és Kisterenye állomásokon a biztosítóberendezés Siemens&Halske típusú a váltó központi vonóvezetékes állítású és a jelzők biztosított alakjelzők.
Szurdokpüspöki, Tar és Zagyvapálfalva állomásain a váltók helyszíni állításúak a jelzők pedig nem biztosított alakjelzők.
A szlovák oldali biztosító berendezések nem egyeznek meg a magyarral. Ott MIREL típusú berendezést használnak. A vonalon Somoskőújfalu és Fülek között állomástávolságú közlekedés van. Fülektől Zólyomon át Garamberzencéig térköz biztosításos rendszer van, de az állomások nem biztosítottak. Garamberzence és Felsőstubnya között állomástávolságú közlekedés van. Felsőstubnya és Ruttka között ismét térköz biztosításos rendszer van, de itt sem biztosítottak az állomások.

A határ másik oldalán jobb a pályasebesség, köszönhetően a kedvezőbb vasútpolitikának.
Somoskőújfalu oh.- Fülek között 80 km/h
Fülek - Garamberzence között: 100 km/h
Garamberzence - Felsőstubnya között: 80 km/h
Felsőstubnya - Ruttka között: 100 km/h

Érdekesség: Körmöcbánya (Kremnica) állomás rakodó rámpájának sarokvédő vasa egy szál 1910-es gyártású diósgyőri sínből készült. Feltehetően eredetileg a vonalon volt beépítve! Vonatból elvileg látható a sárga-fekete csíkozás ellenére is.

Látványosságok a vonal mentén

  • Kisterenyénél volt található egy 1911-ben épített körfűtőház amely visszaidézte a gőzösök korát. Az épületet 2008 decemberében elbontották sok más felvételi épülettel (Mátraszőlős-Hasznos , Mátraverebély és Vizslás) együtt.
  • A somoskői és a salgói vár
  • Pásztó állomásáról könnyen eljuthatunk a közeli Hollókő Ófalujába ami a világörökség részét képezi.
  • Mátraszőlős-Hasznos mh.-től Pásztó felé elérhetjük a Hasznosi víztározót.
  • A kisterenyei Gyürky-Solymossy Kastély (az állomástól nem messze).
A Szlovák oldalon:

      - Fülek (Filakovo) vár, mini állatkert a parkban, gimnázium.
      - Losonc (Lucenec): belváros, zsinagóga.
      - Végles (Viglas): vár, megmaradt kisvasúti járművek kiállítva.
      - Zólyom (Zvolen): vár, belváros, múzeum, állomás melletti parkban páncélvonat.
      - Garamberzence (Hronská Dúbrava): átszállás Selmecbánya felé.
      - Körmöcbánya (Kremnica): gyönyörű belváros, Szent Katalin templom, kirándulási, síelési          lehetőségek.
      - Stubnyafürdő (Turcianske Teplice): gyógyfürdő.
      - Ruttka (Vrútky): monarcia-beli állomásépület, belváros, templomok, városháza, túrázási lehetőségek.



Körmöcbánya (Kremnica) Szent-Katalin templom.





Körmöcbánya (Kremnica) állomás. Ráférne egy felújítás!
Fotó: Martin Filo (Vlaky.net)




Körmöcbánya állomás biztosító berendezése.
Fotó: Tomas Rotbauer (Vlaky.net)




ZSR 770 105 tehervonattal ereszkedik Losonc felé Fűrész megállóhelynél
valamikor a '90-es években.
(Vlaky.net)



ZSSK 750 203-as Búvárja a MÁV hatvani fűtőházában.
2004. 09.15.  Fotó: Bartha Endre




 MÁVTR M40 224 tehervonattal Selyp állomáson.
Fotó: Erdős Ádám



Végles (Víglas) állomása manapság.
(Fotó: Ondrej Teren, Vlaky.net)



 ZSR 750 273-as Búvár az Urpin gyorssal Somoskőújfalu állomáson
2002. 02.09-én. Fotó: Bartha Endre




Az utolsó(?) személyvonat búcsúztatása Somoskőújfalu állomáson
Szlovákia felé.




Forrás: Wikipédia
Kiegészítette: atidas
Képek: Erdős Ádám és Vlaky.net galéria
FIGYELEM! Az íráshoz kiegészítést, pontosítást, képet köszönettel elfogadok.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése