Üdvözlet!

Köszöntök minden ide tévedő látogatót! Remélem megtalálja amit keres, vagy más, érdekes témát! Kellemes nézelődést kívánok!

2012. augusztus 8., szerda

A 78-as, Aszód- Balassagyarmat- Losonc vasútvonal

ASZÓD- BALASSAGYARMAT- LOSONC  VASÚTVONAL

 
Az Aszód–Balassagyarmat–Ipolytarnóc- (Losonc) vasútvonal a MÁV 78-as számú vonala, a határon túli Kalonda- Losonc szakasz pedig a Szlovák vasút 161-es viszonylata. A vonalat a trianoni békediktátum Ipolytarnóc és Kalonda között vágta ketté, ezért a MÁV szerelvények Balassagyarmatról csak Ipolytarnócig járnak. Kalonda és Losonc (Lucenec) között 2003 január óta nincs személyszállítás. Egyvágányú, nem villamosított vasútvonal Magyarország északi részén Pest- és Nógrád megyében. A teljes vonal nem biztosított, kivéve a kezdőponton Aszód állomást és Galgamácsa állomást. Ez utóbbi mechanikusan biztosított. Galgamácsa és Nógrádszakál állomásokon vonóvezetékes váltó és jelzőállítás van. Acsa-Erdőkürt, valamint Magyarnándor állomásokon ún. rugós váltók és ezeket ellenőrző fényjelzők vannak. Nógrádkövesd és Balassagyarmat állomásokon helyszíni állítású kulcsazonosítós váltók és fény bejárati jelzők vannak. Szécsény és Ipolytarnóc állomásokon szintén helyszíni állítású kulcsazonosítós váltók, de alak bejárati és előjelzők vannak. Menetrend szerinti gyorsvonati közlekedés volt 2012 áprilisig (Budapest)–Aszód–Balassagyarmat viszonylatban.


 A nógrádi vasút egy 1958-as térképrészleten. De ide már
berajzoltam a nagykürtösi szárnyvonalat is.




Losonc (Lucenec) állomás manapság.




 A vonal kezdőpontja menetrendi szempontból Aszód (a 80a vasútvonalból ágazik ki), forgalmi szempontból Galgamácsa. Menetrendi szempontból északnyugati irányba Galgamácsáig közös nyomvonalon halad a villamosított, egyvágányú, 77-es számú Vácrátóti vonallal, itt a megengedett sebesség 80 km/h.  Galgamácsától letér az Aszód–Vácrátót-vasútvonal nyomvonaláról: északnak veszi az irányt, és a Cserháton keresztül, a Galga völgyében halad a becskei alagútig, onnan a Fekete-víz völgyében halad, majd Szügy megállóhely után éri el Balassagyarmatot. Innentől Szécsényig keleti, onnan tovább északkeleti irányba az Ipoly völgyében vezet tovább Ipolytarnócig. A határon áthaladva Kalonda falu megállóhelye következik, majd az Ipoly híd után Rapp (Rapovce) község állomása. Ezután Losonc ipari negyede látszik, majd Mikosfalva (Mikusovce) megállóhely után már Losonc (Lucenec) állomás. Itt csatlakozik a valamikori Hatvan- Salgótarján- Fülek- Losonc- Zólyom- Ruttka fővonalhoz.



 Balassagyarmat régi állomásépülete az 1930-as évekből.



 TÖRTÉNETE

Nógrád vármegye székhelye, Balassagyarmat az 1880-as években még nem rendelkezett vasúttal. A megyei közgyűlés a déli és a nyugati irányt tartotta legfontosabbnak vasút kiépítésére. A déli irány a Fővárossal való kapcsolat miatt, a nyugati irány az Ausztria felé történő szállítások miatt volt fontos.
A déli irányban két nyomvonal: Rákos-Cinkota-Vácrátót-Galgamácsa-Balassagyarmat és a Hatvan-Selyp- Szirák- Galgaguta-Balassagyarmat nyomvonal terve látott napvilágot. A Rákosról kiinduló vonal építésére 1887-ben Márkus Ágoston szerzett engedélyt. A hatvani változat mellett Lázár Mór nógrádkiskéri földbirtokos korteskedett. 1889 március 10-én a Rákosról kiinduló vonal tervezői ülést tartottak és megváltoztatva korábbi tervüket, Aszód állomásról tervezték megépíteni a vonalat. Még ebben az évben új érdekeltség jelent meg a színen. Molnár Antal országgyűlési képviselő engedélyt kapott egy Bp-Józsefváros- Becske- Mohora- Balassagyarmat vonal építésére. De ez a terv is eltűnt a történelem süllyesztőjében. Az Aszódról kiinduló vonal közigazgatási bejárását 1889. február 19-én tartották. Márkus Ágoston elkészítette a vonal terveit, amit a következő évben, 1890 február 12-én egy gyűlésen be is mutatott. Nógrád vármegyén belül heves ellentétek támadtak a vasútvonalak kiépítésének sorrendjében. A megyeszékhely (Balassagyarmat) a fővárossal szeretne vasúti kapcsolatba kerülni, így az aszódi tervet támogatta, még a megyeszékhelyi rangra törekvő, már vasúttal is rendelkező Losonc a Duna, illetve Bécs irányába építkezne. A megyei közgyűlés végül az 1890. április 3-án tartott ülésén 17 szavazattal 16 ellenében az aszódi tervet támogatta. A kormány álláspontja is nyilvánosságot kapott, miszerint az aszódi vonalat támogatja, a Bécs felé tervezettet ellenzi. Az érdekellentét hozzájárult ahhoz, hogy a vasutat csak 1896-ban sikerült átadni. A megyei támogatások elmaradása illetve késedelme hátráltatta az építkezést.
További kését okozott, hogy 1890. november 3-án Márkus Ágoston visszalépett. A vasútvonal építési engedélyeit báró Rosner Ervin, Pulszky Ágost és Tolnay Lajos országgyűlési képviselők szerezték meg. Ők vették tervbe a vonal Losoncig tartó folytatását, amelyre előmunkálati engedélyt 1890. október 22-én kapták meg. A közigazgatási bejárást 1891. szeptember 2-án tartották meg.
Az engedélyezési eljárásra 1893. január 20-án került sor, így nem volt már akadálya az építkezésnek. A három vállalkozó 1894. július 14-én eladta az építkezés jogait Popper István budapesti mérnöknek. Ezen Nógrád vármegye nagyon megdöbbent. A felek közötti szerződés előírta, hogy az új engedélyes köteles két éven belül megépíteni a vasutat, különben kötbért kell fizetnie a vármegyének.
A vasút kezelésére 1895. június 25-én Budapesten megalakult a Nógrádvármegyei HÉV társaság.
1895. július 29-én egyszerre indult meg a vasúti alépítmények építése Losoncon, Balassagyarmaton és Aszódon. A becskei alagút fúrását is elkezdték. A 112 km hosszú vasutat 30 km/h sebességre építették ki (akkoriban maximum 40 km/h volt a mellékvonalakra engedélyezett sebesség).
Az aszódi szakasz építésénél jelentős földmunkát kellett végezni, a legnagyobb töltés 13,4 méter magas, a legmélyebb bevágás 19,3 méter mély volt. Ezen felül még a 220 méter hosszú becskei alagutat is el kellett készíteni. A vonalon összesen 221 hidat építettek. A legjelentősebb a Rapp melletti Ipoly híd, a maga 45,0+20,0 méteres nyílásával.
A vonalon összesen 19 állomás, illetve megállóhely, 25 nyíltvonali őrház, 18 felvételi épület és 18 árúraktár létesült.
Az építkezés nem volt zökkenőmentes. 1896 tavaszán Nógrádszakál és Rárós között a hóolvadás miatt keletkezett víz elmosta a rosszul megépített töltést. Az Ipoly áradása késleltette a híd építését Rapp mellett. A műtanrendőri bejárásra 1896. szeptember 11-én került sor az aszódi vonalon, míg 1896. szeptember 12-én a losonci vonalon is megtörtént. A bejárás alkalmával a vasúton rendellenességeket nem véltek felfedezni, így szeptember 12-én délután öt órakor megnyitották a vasutat a nagyközönség előtt.
Az Aszód–Balassagyarmat szakaszon 1896. szeptember 13-án, a Balassagyarmat–Ipolytarnóc–Losonc vonalszakaszon pedig 1896. december 1-jén vette fel a rendszeres forgalmat a Nógrádvármegyei HÉV.  1897. május 1-én bevezetett új menetrend szerint Aszód- Balassagyarmat között 3 pár vegyesvonat, Balassagyarmat és Losonc között 2 pár vegyesvonat és 1 pár tehervonat közlekedett. A korábban megépült és átadott Balassagyarmat- Ipolyság- Csata vasútvonallal összekapcsolódva alkotta az "Ipolyvölgyi vasutat" a losonci szakasz, mely így megvalósította az árúk Bécs és a Duna irányába történő szállítását.
A növekvő forgalom miatt a balassagyarmati állomásépületet bővíteni kellett. Az 1891-ben emelt épület két földszintes szárnyára egy-egy emeletet építettek, valamint az épület előtti peront befedték.

 Az első világháborút követően 1919 január 15 és 29. között a cseh légionárius csapatok szállták meg Balassagyarmatot, így a vasút Losoncig az ő kezükön volt. Végül a hazafiak kiűzték a megszállókat Gyarmatról, visszakerült a város az állomással együtt az anyaországhoz.  A trianoni békeszerződés után az Ipolytarnóc és Losonc közötti szakasz Csehszlovákiához került, majd annak felbomlása után Szlovákiához. A Csehszlovák fél a békeszerződés értelmében használhatta az Ipolytarnóc-Balassagyarmat- Ipolyság vonalat "Passage-forgalomként". Ezt a Csehszlovákok spontán módon végezték, ezért 1924-ben a MÁV-val együttműködési szerződést írtak alá a vonatok közlekedési rendjéről. A vonatforgalom 1927-ben megszűnt. A Csehszlovák vasút panaszkodott a relomlott pályára, ami a Magyar vasútnak még megfelelt, ezért másfelé terelték vonataikat. A gyarmati állomás 1924-ben kibővült, egy emeletet rá is húztak a már meglévő épületre, így két emeletes lett. Osztálymérnökséget is létrehoztak itt. 1938-ban az "első bécsi döntés" következményeként a Felvidék déli részét visszacsatolták Magyarországhoz, így a teljes Aszód- Balassagyarmat- Losonc vasútvonal MÁV üzemeltetésbe került. A második világégés nem tett jót a Balassagyarmati vonalaknak. A német hadi szállítmányok a túlterhelt Budapestet elkerülve használták az "Ipoly-völgyi vasutat"(Losonc- Balassagyarmat-Drégelypalánk- Ipolyság- Párkány) nem törődve a vonal teherbírásával, mindenféle nehéz tehervonat közlekedett. A személyvonatok ilyenkor nem, vagy csak jelentős késéssel közlekedtek. A szép balassagyarmati állomásépület 1944-ben lelte a végét, ugyanis, az állomásfőnök kérésére, miszerint -távolítsák el a lőszeres vagont az állomásról- fittyet hányva otthagyták a katonák. Meg is lett a következménye, mert egy Szovjet repülő telibe találta a bombázáskor és a vagon felrobbanása rettenetes kárt okozott az épületben. Az egész vágányok felőli homlokfal leomlott. Sajnos az épületet nem állították helyre, ugyanis -hivatalos indok szerint- kellett a tégla a budapesti házak helyreállításához. Az 1947-es párizsi béke visszaállította a trianoni határokat, így újból Ipolytarnóc lett a végpontja a vonalnak. Losonc ismét idegen kézbe került.  A vasútvonalhoz 1952-óta kapcsolódó Nagykürtös–Nógrádszakál vonal a  mai napig Magyarországon keresztül biztosítja a szlovákiai Nagykürtös vasúti kapcsolatát a szlovák vasúthálózattal (Losonccal) mindezt a domborzati viszonyok miatt. A teherforgalom ma is jelentős a környékbeli MÁV vonalakéhoz képest!  1980-ban megszüntették Becske vasútállomását. Az állomás inkább forgalmi célokat szolgált, ugyanis itt egy toló mozdony tartózkodott amely a tehervonatokat feltolta az emelkedőn, amik azután már legurultak a következő állomásig. Ez az állomás a mai 380-as szelvény körül helyezkedett el, tehát nem a mostani Becske-alsó megállónál volt! A '80-as években sorra szüntették meg az árufeladást és felszedték a rakodóvágányokat Galgagyörk, Püspökhatvan, Szügy, Ludányhalászi megállóhelyeken. 1960-as években a nógrádkövesdi kőbánya megnövekedett kapacitása miatt korszerűsíteni kellett a pályát Galgamácsa és Nógrádkövesd között, így 21 tonnára növekedett a tengelyterhelés és kizárólag vasbetonaljas lett a pálya ezen a szakaszon. A 2000-es évek felé közeledve új tulajdonosa lett a kőbányának, aki a szállításait a közútra terelte. Így megszűntek a vasútállomás melletti osztályozó és feladó épületek, az ahhoz tartozó drótkötélpálya, valamint a vasúti kőszállítás. 2006 körül csináltak egy kisteljesítményű
zúzottkőfeladót az eseti kőfeladásokhoz. Sajnos ritkán használják, pedig kamionok százai rongálják az utakat minden héten a túlrakott pótkocsijukkal. 1997-ben Acsa-Erdőkürt és Magyarnándor állomásokon megszűnt a forgalmi szolgálat a vonatok közlekedését-keresztezését rúgós váltókkal oldották meg. Ráróspuszta megállóhely után létesítettek egy feltételes megállóhelyet Kisrárós néven, hogy a campingbe könnyebben el lehessen jutni. Nem régen egy szabványos fémtáblát is kapott. A mellékvonalakra oly' jellemző távíró vezetékek a pálya mellett a '90-es években fokozatosan eltűntek, hála a fémtolvajoknak. A balassagyarmati TEB a Magyarnándor- Balassagyarmat szakaszon több eres légkábellel pótolta a hiányzó vezetéket. Máshol az oszlopok is eltűntek. Erre megoldásnak a földkábel fektetése látszott, amit meg is csináltak az évtized végén, csaknem az egész vonal mentén.
Gyakran szoktak abba a hibába esni emberek, hogy az Ipolyság- Balassagyarmat vasútvonallal hozzák össze a 78b szakaszt és az így együtt "Ipoly-völgyi vasútnak" nevezett vonalakat említik meg úgy, mintha azok eredetileg is így épültek volna meg. Amint a fenti írásból is kitűnik, a két említett szakaszt nem ugyanaz a vasúttársaság építette és az átadásuk évei között öt év telt el! De aki esetleg kézzelfogható bizonyítékot keres, az nézze meg az Aszód, Galgamácsa, Balassagyarmat, Szécsény és Ipolytarnóc állomásokra 1996-ban kihelyezett emléktáblát!



 A becskei alagút 10 évvel megépítése után. (1905)



A vasútvonal menetrendje 1943-ból, az akkori vonalszámozással.
A menetrend a www.diesirae.atw.hu weboldal jóvoltából látható itt.




Balassagyarmat állomása télen (2010)



Járművek


 A vonalon először gőzmozdony vontatású vegyesvonatok közlekedtek, így a Nógrádvármegyei HÉV kezelésében is ilyen vonatok jártak. Később a vonal államosításakor átkerült a MÁV kezelésébe. Ekkor már nemigen voltak vegyesvonatok, hanem inkább személyvonatok és tehervonatok közlekedtek. Gőzösök közül volt itt 275, 375, 376 és 377-es sorozatú gép, de a dízelesítés előre haladtával a fővonalakról kiszoruló 324-es sorozat és 424-esek is előfordultak. Kísérletileg hoztak a vonalra Ganz típusú, két- és háromtengelyes motorvonatokat (Aby AB sor.), amelyek nem váltak be a nagy terhelés, és az emelkedők  miatt. Sokszor meghibásodott a hajtómű, ezért gyakran kellett pótolni gőzmozdonyos vonattal.
Az 1980-as évek elején megjelentek a Csehszlovák gyártmányú motorvonatok a vonalon gyarmati állomásítással. Hamarosan motorszín épült a víztorony mellé, hogy megfelelő hely legyen a motorkocsi javításhoz. Az utazóközönség nem fogadta lelkesen ezeket a "sínbuszokat", sokszor viccelődtek a vasutasokkal, például azzal, hogy "ez van vonat helyett?" A '90-es évek elején korszerűsítették ezeket a motorvonatokat. Új, RÁBA-MAN gyártmányú motorokat kaptak, valamint az ülések is kényelmesebbek lettek.
A mozdonyok terén a '80-as években fokozatosan eltűntek a gőzösök, helyüket a Bobók (M44 sor.) és a Dácsiák (M43 és M47) vették át. A kétezres években sikerült a gyarmati főnöknek szert tennie egy darab M32-es mozdonyra, a 2040-es számúra. Rendbehozták és lefestették eredeti gyári színűre. Alkalmi rendezvényeknél veszik hasznát, pl különvonatnál. Bár  manapság máshol is feltűnik.
Mára a Bobók eltüntek és csak egy M43-as üzemképes Dácsia van szolgálatban. Néha, kisegítésként előfordulnak a hatvani fűtőház gépei is, így például Szergej és Púpos is. Utóbbi sűrűbben, előbbi legalább tíz éve volt utoljára.


A Budapest felől érkezett sebesvonat Nógrádkövesd állomáson 2009-ben.



Galgagyörk megállóhely épülete napjainkban.





Bzmot 254 különvonattal Nagykürtös felé megállt a régi Őrhalom megállóhelyen is.




Bzmot 283 különvonattal érkezett Nagykürtösről Nógrádszakál állomásra.
Az állomás vágányai árvízkár miatt lettek felújítva.




Bzmot 292 személyvonattal Becske-alsó megállóhelyen. (2006)





 
Kalonda vasúti megálló napjainkban a Szlovák oldalon.




 Szlovák vasút 752 041-es mozdonya tér vissza Losoncra a kisérő kocsival. Itt épp Nógrádszakálnál halad, vonatát Kishalom és Nagykürtös állomáson hagyta.
A kép a www.benbe.hu oldal jóvoltából került ide. (készült: 2005, dec 30.)




M47 1235 tehervonatával indul Acsa-Erdőkürt állomásról. (2011)



Bzmot 334 Ipolytarnóc állomáson visszaindulásra várva




Bzmot 301 Aszód állomáson (2010)




Szécsény állomás (2008)



A Jövő

A vasútvonal már 1994-ben felkerült egy listára, amely a megszüntetését javasolta. Szerencsére ez nem valósult meg! A vonal második, ún. 78b (Balassagyarmat- Ipolytarnóc) szakasza többször szóba került a megszüntetésekkor. Szerencsére megint elkerülte ezt a szomorú sorsot! Jelenleg megúszta annyival, hogy jelentősen csökkentették a személyforgalmát. Pedig fénykorában a '80-as években és amikor a kétezres években Szécsényben működött a gyertyagyár, igen sok vonat közlekedett itt!
Ennek a szakasznak szüksége volna egy pályafelújításra, ezzel együtt sebességemelésre, a mostani 30-40 km/h helyett stabil 60 km/h lenne a reális, de a Gyarmat- Nógrádszakál szakaszon a 80 km/h is elérhető lehetne! De mint tudjuk, pénz kérdése az egész, és az nincs! Megmenthetné a vonalat néhány -a környékre települő- üzem is. Lehetne bejáró ember, és nyersanyagot, valamint készterméket szállító tehervonat is. Szóval a vonal vesztére, nincs ami munkát adjon a vasútnak! Egyedül még Balassagyarmat tartja magát intézményeivel utasvonzó szerepben.
A vonal "alsó" szakasza szerencsésebb helyzetben van, mert egy vidéki viszonylag nagy várost köt össze a Fővárossal, ezért a legutóbbi mellékvonali nyírbálásokban a közvetlen Sebesvonat és egy-két személyvonat esett "csak" áldozatul.
Az egész vasútvonal a településekkel együtt bővelkedik a látnivalókban, a kirándulóhelyekben, akár családról, akár osztálykirándulásról legyen szó! Íme egy kis bemutató:
Aszódot itt most nem említem, mert fővonalról is elérhető és viszonylag sokan ismerik.
Iklad-Domony mh. Nemrég kitisztított (vas ízű) gyógyvíze közvetlenül a megálló mellett érhető el! A község maga is kínál látnivalókat, pl a faluház, templom, régi sváb házak.
Galgamácsa állomáson is érdemes leszállni. A faluházban Vankóné Dudás Juli képzőművész munkái láthatók. Szép teret alakítottak ki a vasútállomástól nem messze. A domb tetején álló római Katolikus templomot is érdemes felkeresni!
Galgagyörk megállóhely. Négy ma is fennálló kúria, az egyikben szállás is igényelhető, ez a Kálnoki (kúria) Fogadó. A másik három a Gosztonyi, az Ibrányi és a Tahy kúria. Ezek  napjainkban közintézmények.
Püspökhatvan megállóhely. Itt látványosságnak a katolikus templomot tudnám javasolni, mindjárt a megálló szomszédságában, és a szép fafaragásokkal díszített teret a faluban. De, aki szeret pecázni, az vigyen magával biciklit is, mert a falu mellett remek horgásztó van! 
Acsa-Erdőkürt állomás. Acsán is el lehet időzni, a másik település (Erdőkürt) 7 km-re van az állomástól. Busszal megközelíthető. Noha a Prónay kastély nem látogatható, azért Acsán is van falumúzeum amit érdemes felkeresni és a barokk Katolikus templom, valamint a településtől északra Csővár romjai.
Galgaguta megállóhely. Itt csak a templomot tudnám említeni mint látványosságot, valamint rengeteg túra lehetőséget a környéken.
Nógrádkövesd állomás. Itt is a római Katolikus templomot és a Barcza kúriát említeném mint látványosságot, és a kirándulási lehetőséget a környéken.
Becske-alsó mh. Itt érdemes leszállnia annak aki nem riad vissza attól, hogy a falu 3 km-re helyezkedik el a megállótól és egy kis sétára lesz szükség. A kirándulók, túrázók szeretnek innen indulni a természetbe, a közeli Szandavár romjai vonzó kirándulóhely sokak számára! Jó kilátás nyílik majdnem körbe nagy távolságokra el lehet látni! Érdemes a várból lesétálni Szandaváralja faluba és egy kis időt el tölteni ott. A falumúzeum és a Mária-forrás mellett a vidéki csendet és a jó levegőt is lehet élvezni egy kicsit!
Becske faluban a Katolikus templom és a Sztúpa nyújt látnivalót. A településen halad keresztül az Országos Kéktúra, amelyet itt is lehet kezdeni.
Magyarnándor állomás. Itt is van lehetőség sport horgászatra a 9 hektáros tóban. Valamint vadászatra is lehetőség van a környék erdeiben. A községben a hősök szobra, a katolikus templom és a Máriácska kápolnája nyújt látnivalót.
Mohora mh. A faluban látható a Mikszáth-fa (védett vadgesztenye fa), Mauks-kúria (ma gyógyszetár), Tolnay Klári emlékkiállítás (itt élt gyermekkorában) és egy természeti látnivaló: láp.
Szügy mh. Látható a falumúzeum, barokk Simonyi kastély, a volt vármegyeháza, a barokk evangélikus templom és a Benicky sírkápolna. A falunak szlovák neve is van: Sudice, mivel 8% szlovák is lakik itt.
Balassagyarmat állomás. Itt a Legbátrabb Városban egy egész nap talán még kevés is, hogy mindent megnézzünk! Mindjárt a vonatról leszállás után az állomás épületén láthatjuk az emléktáblát az 1919 január végi eseménynek köszönhetően. Beljebb, a városban a Palóc liget, benne a Palóc múzeum, mögötte egy mini skanzen. A Madách moziban látható a Civitas Fortissima kiállítás.  A volt vármegyeháza uralja a Civitas Fortissima teret. Képtár van vele szemben. Láthatjuk még a szerb templomot, átsétálhatunk az Ipoly hídon a szlovák oldalra, ha az étteremben knédlit szeretnénk ebédelni, mellé egy jó szlovák sörrel. A város önmaga is nyújt egy vidéki hangulatot, érdemes sétálni is egy kicsit, közben felkeresni templomait, utcáit, nevezetességeit egymás után.
Őrhalom mh. Látható a Szent István szobor a Millenniumi emlékparkban.Szent István kápolna (1888) A népies, eklektikus stílusú kápolnát 1888. augusztus 20-án, Szent István király ünnepén szentelték fel. Hősök keresztje (1920) és a Szentháromság szobor (1908), melyek az ófaluban találhatók. Mária kápolna. Az Őrhalom határában lévő kápolna 1992. szeptember 13-án lett felújítva.Trianon kereszt (2008) az Ipoly folyó partján, Ipolyvarbó község alatt. Kövecses és Új-árok horgász tavak. Horgásztó és camping is található.
Hugyag mh. Itt csak a Szent István szobor és a templom van mint látnivaló, de horgászni lehet a közeli tóban. Fogható halak: dévér, kárász, ponty, csuka, compó és bodorka.
Szécsény állomás. Híres történelmi város az Ipoly mentén, érdemes vonattal felkeresni! Látható a szécsényi országgyűlés helyszíne (borjúpást), Katolikus templom (gótikus), ferences katolikus templom, Forgách kastélyban Kubinyi múzeum, Benczúr kastély, Tűztorony (a 18.század elejéről)
Ludányhalászi mh. A romantikát és a természetet kedvelők igénybe vehetik a csónakkölcsönző szolgáltatását az Öreg-tó vizén, ahol gyönyörködhetnek a háborítatlan természet szépségeiben. A szabadidő park területén kialakított szabadtéri tűzrakó helyek, padok, asztalok és a játszótér biztosítják a pihenést, kikapcsolódást. A természetet kedvelők megfigyelhetnek itt különféle madarakat is. Látható a községben a Ráday kastély, amely engedéllyel látogatható. Valamint a Szent András római katolikus templom.
Nógrádszakál állomás. Itt érdemes leszállnia a természeti csodák kedvelőinek! A határhoz (az Ipolyhoz) közel található a Páris patak völgye, vagy ahogy a palócok nevezik, a "Palóc grandcannyon". A völgy megközelítése: gyalog a faluból Litke felé haladva kb 2-3 km-re jobbra.
A falu nevezetességei közé tartozik a kálvária is. A falu Litke felőli végén indul fel a hegyre a "keresztút", melynek utolsó állomásától (Jézust sírba teszik) jó panoráma nyílik az Ipoly völgyére.
Ráróspuszta mh.  Itt inkább a kempingezőknek a kirándulóknak javasolt a leszállás, ugyanis a néhány házas faluban szinte semmi látnivaló nincs. A nemrég elkészült Ipoly hídon át lehet sétálni a szlovák szomszédos településre, esetleg Rárósmúlyad falu vasbetonból készült templomát érdemes megnézni, valamint lehet horgászni az Ipolyban.
Litke mh. Itt csak a római katolikus templomot, mint látványosságot lehet említeni. Még kirándulásokat tudnék javasolni a környékbe.
Ipolytarnóc állomás. A faluban a római katolikus templomot, a Bory kúriát és a Szent Anna temetőkápolnát javaslom megtekintésre. A falutól 3 km-re kellemes sétával elérhető a híres és egyre híresebb Ipolytarnóci Ősmaradványok Természetvédelmi Terület – Európa Diplomás őslénytani bemutatóhely. Látható a megkövesedett fenyő, az elszenesedett ősfenyők, a Kárpát medence kialakulása, tanösvény, és egy egyedülálló 4D-s mozi is! Nem említettem meg mindent, hagytam jó néhány látnivalót a kíváncsiaknak is!

Összegezve: ebből a kis kedvcsinálóból is látható, hogy ez a vasútvonal a hozzá tartozó településekkel olyan értéket képvisel hazánkban, amit nem szabad(na) hagyni veszendőbe menni!!
Remélem lesznek olyanok, akik a fenti írás és egy kis plusz utánajárás után ellátogatnak valamelyik településre! Higgye el, érdemes! Hiszem, hogy kellő "reklámmal" menthető az, aminek a vészharangját kongatják, jelen esetben a 78b vonal-szakasz! Hétvégente 2-3-5-8 utassal több, már-már feltűnhet itt ott a statisztikákban és lehet valami előrelépés, mondjuk vissza állítanak egy két járatot! Érdemes figyelni a MÁV-Start honlapját, mert időnként szerveznek erre különvonatot is!

Főbb balesetek a vonalon:

1896. szeptember 5-én 2 halálos és több súlyos sérültet követelő baleset hanyagság miatt következett be. A korábban a pályán felejtett talpfákkal megrakott kocsiba a hajnalban induló vasúti tisztviselők szétosztását végző vonat Losonc állomásától mintegy 300 méterre a sűrű ködben belefutott. Ez az eset nem emelte a vasút jó hírét.


1971 január 31-én egy tehervonatot továbbító gőzmozdony (375 669) Magyarnándor felől Aszód felé haladva a Becskei alagút kijáratánál több kocsival kisiklott. A siklás oka a sínre csúszott átázott töltés.

Korabeli kép a balesetről.



1981 november 30-án a mohorai vasúti átjáróban egy Dácsiával (M47 2023) vontatott szerelvényvonat ütközött egy menetrendszerinti busszal. A baleset következménye: 17 halott és több sebesült. A baleset következménye: buszvezető 8,5 év börtön, valamint járművezetéstől örökre eltiltva. A mozdony 3 tengellyel kisiklott, a pálya 8 órán át zárva volt.

A mohorai súlyos baleset képe.



2005 szeptember 12. reggel 6 óra előtt pár perccel két személyvonat ütközött össze Mohora és Szügy megállóhelyek között. A baleset előzménye, hogy előző este (szept. 11) özönvíz-szerű eső zúdult az Aszód- Nógrádkövesd szakaszra, ezzel lehetetlenné téve a közlekedést. A baleset napján az említett szakaszon vonatpótló buszok vitték az utasokat, mert járhatatlan lett a pálya. Nógrádkövesdtől átszállással lehetett vonattal Balassagyarmatra jutni. Az előzőleg ott maradt motorkocsi (Bzmot 298) az aznapi 33510-es vonatba lett besorozva, hogy az majd felvigye Gyarmatra, a honos telephelyre. Így két motorkocsi közlekedett a vonatban akkor (243+298). A kövesdi szolgálattevő átadta az írásbelit a kalauznak, hogy Magyarnándorban keresztezik a gyarmati személlyel. Ez az utasítás már nem jutott el a mozdonyvezetőhöz, sem szóban, sem írásban. A Balassagyarmatról rendesen induló (33539) személyvonat mit sem sejtve, elindult útjára. A Kövesdről induló 33510-es már Nándort is elhagyta, és még ekkor sem jutott eszébe senkinek, hogy milyen fontos dolog lett elfelejtve. A 33510-es Mohoráról rendben elindult és nem ment 2 kilómétert sem, amikor egyszercsak szembejött az ellenvonat. A kalauznak már csak annyi ideje maradt, hogy kikiabáljon az utasoknak, hogy "kapaszkodjanak!!!"
Két súlyosabb és több könnyű sérültje lett a balesetnek. A vétkes kalauz is megsérült a fején. A vonatok motorkocsijai is összetörtek, mind a három: 33510-es vonaté Bz 243+298 és a 33539-es vonaté Bz 292 és a 24-28 669-es mellékkocsi. Így már az egész vonalra vonatpótló buszok kellettek.
A sérült járműveket elvontatták és kb egy hónap elteltével elvitték megjavítani a szolnoki járműjavítóba.



 A sérült Bzmot 243 és 298.
Fotó: Zs. Krisztián




A Bz 243-as és Bz 292-es összepréselődve.
Fotó: Zs. Krisztián





A vonal alsó részén oktatófilmet is forgattak a '80-as években:
Acsa-Erdőkürt állomás és Galgagyörk megállóhely a két helyszín a filmben.
                             (Alsó Ordód)                  (Hámor mh.)





Kép és szöveg:  atidas

Néhány kép az internetről származik.
Forrás: Illés Zoltán, Fodor Illés: Vasutak az Ipoly vidékén
            Wikipédia,
            150 éves a Magyar vasút (1996)



Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése